„Menekült voltam” – egy személyes történet a zsidók arab országokból és Iránból történt kiüzetésének emléknapja kapcsán

1948. november 29-én, amig a nyugati világ Izrael létrejöttét ünnepelte, az ezt lehetővé tevő ENSZ határozat megszavazása után, addig, mindezzel egyidőben több százezer zsidó kényszerült elhagyni az otthonát a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Kezdetét vette ezzel egy szörnyű időszak, ami a közel 2000 éves arab-zsidó együttélés végét jelentette ezekben az országokban.

Iraki zsidó kimenekítése Izraelbe

A mostani hétvégén (november 30.) van a zsidók muszlim országokból történt kiüzetésének emléknapja. Ezen a napon arról a mintegy 850 000 menekült történetéről emlékezünk meg, akiknek 1941- 1979-között, az őket ért súlyos jogfosztások és atrocitások hatására el kellett hagyniuk az országot, ahol hosszú generációk óta éltek. Legtöbben – körülbelül 600 000-en, az akkor épülő Izraelben találtak új otthonra és bár sokáig nehéz körülmények között kellett élniük, lelkesen vették részt az ország építésében. A tömeges bevándorlás utáni integráció, nem volt minden feszültségtől mentes. Utórezgései mind a mai napig érzékelhetők az askenáz és szefárdi kultúra világnézeti, kulturális egymásnak feszülésében.

Baghdad a II. világháború előtt

A Persona Grata, izraeli politikai podcast kapcsolódórészében, Linda Menuhin beszéli el, hogyan és miért kellett 1969-ben elmenekülniük Bagdadból. Linda ma Izraelben él, és úttörő szerepet játszik Izrael arab nyelvű diplomáciai törekvéseinek képviseletében a közösségi médiában, hidat építve ezzel a világ arabul beszélő lakossága és Izrael között.

Iraki zsidó nő a gyermekével, Bagdadban

Illusztráció hete Tel-Avivban

Ha valaki kultúrára vágyik, a hétvégén Izraelben, annak nem kell semmi mást tennie, mint végig sétálnia a Neve Tzedekben és az ahhoz tartozó tengerparti részen, egészen biztosan izgalmas kiállításokkal, művészeti kipakolásokkal fog majd találkozni. Érdemes azért a séta előtt kinyomtatni a résztvevő galériák térképét, ami ezen a linken érhető el. https://www.illustrationweek.co.il/map

Idén immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre az Illusztráció Hete Tel-Avivban  november 21–30. között. A rendezvény mintegy 80 kiállítást foglal magában, amelyeken közel 700 izraeli illusztrátor, tervező és művész vesz részt. A művészek munkáikat kulturális és művészeti intézményekben, közösségi galériákban, múzeumokban és különböző szórakozóhelyeken mutatják be a város egész területén. Ebben az évben is a legtöbb rendezvény nyilvános, és ingyenesen látogatható a közönség számára.

Az Abraham Hostel első emeletén kerül kiállításra a CityKat alkotócsoport "Terítéken a Város" Című kiállítása, amit nagyon ajánkunk figyelmetekbe. A CityKat, egy független grafikusokból álló csoport, akik fő irányként, Tel-Aviv városi kultúráját bemutató, grafikus guide-okat csinálnak, de beszerezhetünk tőlük érdekes posztereket és képeslapokat is. A mostani kiállításuk alapanyaga azonban nem a papír, hanem az asztali terítékek, ezen belül is a különböző tányérok. Munkáikkal azt szeretnék bemutatni, hogy miként hozza közel egymáshoz a kulináris kultúra a különböző embereket, városrészeket. 

Kiállítás installáció - CityKat

Lighthouse to Lighthouse - CityKat

Az illusztráció hetén találkozhatunk még Tomer és Asaf Hanuka már jól ismert, igazán izraeli képeivel is. Az alkotók "No Hero" című kiállításuk képein, a megszokott szarkazmussal mutatnak rá arra, hogy a divat vagy a média hatására felvett új szokásaink nem bizos, hogy igazán hőssé tesznek minket.

Asaf Hanuka - No Hero

Az esemény ideje alatt lehetőség nyílik vezetett túrákon való résztvételre is. Ezekre érdemes előre bejelentkezni. A túrák során a TalkingArt sétavezetői próbálnak betekintést adni a résztvevőknek a helyi művészek műhelytitkaiba.

Elhunyt Dan Reisinger - Izrael egyik legnagyobb hatású, magyar származású grafikusa

Dan Reisinger munkái nélkül, ami izraeli grafika, és vizuális kultúra nem lenne az, ami. Művészete együtt fejlődött az országgal. Olyan cégeknek tervezett időtálló arculatot, mint az El-Al légitársaság, a Delek, gázkereskedelmi vállalat, a Habima színház vagy a Teva gyógyszergyár. Igazán, azonban a plakát volt az ő területe. Ikonikus politikai, reklám poszterei a mai napig nagy hatással bírnak.. Leghíresebb képe talán a Szovjetúnió zsidóságának szabad kivándorlást követelő plakátja, az 1956-os, magyarországi események kapcsán megalkotott grafikája vagy az El-Al számára készített poszter kampány. Reisinger volt Izrael történelmében az első grafikus, akit Izrael-díjjal tüntettek ki 1998-ban.

2005-ben, 70. születésnapja alkalmából, emlékműkiállítást szervezett munkáiból a Magyar Iparművészeti Múzeum, mintegy 110 grafikát és több arculatot bemutatva. Egy évvel korábban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is. Reisinger a MOME tiszteletbeli tanára volt, illetve aktív és megbecsült tagja volt a Magyar Plakát Társaságnak. 

Budapesten, az ő tervei alapján készült el, a Teleki téren felállított, munkaszolgálatosknak emléket adó szobor csoport. 

Reisinger 1934-ben, a mai Jugoszlávia területén lévő, magyarok lakta Magyarkanizsén született. A holokauszt során elvesztette családja jelentős részét és édesanyjával, nevelőapjával 1949-ben Izraelbe költözött. Itt, hogy eltartsa családját, szobafestőként dolgozott, télen, amikor nem volt munka, magának rajzolt. 16 évesen, legfiatalabb festő tanoncként került be a Betzalel Akadémiára, majd később Londonban folytatta tanulmányait. Anglában, az egyetem alatt tervezett a Postának és a BBC-nek is. A kiállításairól, munkáiról szóló könyvek polcokat töltenek meg. 

Hamarosan újra ZSIFI!

November 27. és december 1-e között, több mint húsz filmmel és a hozzájuk kapcsolódó kísérőprogrammal várja látogatóit az idei Zsidó és Izraeli Filmfesztivál. A vetítésekre, a már megszokott módon a Művész és Puskin mozikban kerül majd sor. A fesztiválon az elmúlt évek legjobb, a zsidó kultúrát, életmódot, emlékezetet bemutató filmjei láthatók, egyebek mellett az Egyesült Államokból, Németországból, Mexikóból, Izraelből, Franciaországból és Magyarországról.

A válogatás több filmje női életpályákra, sorsokra fókuszál: különleges filmélményt ígér az RBG című amerikai dokumentumfilm, amely Ruth Bader Ginsburg, az amerikai legfelsőbb bíróság sokáig egyetlen női tagjának életét mutatja be. „RBG” több évtizede a női egyenjogúság aktív és ismert szószólója, számos alkalommal fellépett a nemi alapú diszkrimináció ellen. 

Ruth Bader Ginsburg

A fesztivál felhozatalában a közelmúlt több elismert hazai alkotása is szerepel, többek között az Oscar-aspiráns Akik maradtak és a Kertész Mihály életét bemutató Curtiz, emellett a „Zsifi”-n lesz A Pásztor című második világháborús dráma díszbemutatója – Illés László filmje októberben a Los Angeles Film Awards-on a legjobb független filmnek járó díjat kapta.

A fesztiválon idén öt izraeli filmes alkotás be,utatásra kerül majd. 

A Bál, 201-as év legjobb izraeli filmje, egy nem mindennapi felnövés történetet mutat be, három izraeli kamaszlány szemszögén keresztül.

  

A sofőr című izraeli dámában szokatlan fénytörésben láthatjuk Tel Aviv egyik ortodox negyedének életét: Nachman „sofőr”-ként keresi a kenyerét: gazdag családokhoz fuvaroz szélhámosokat, akik kitalált történeteikkel pénzt csalnak ki a megcélzott áldozatok emberbarát érzéseire alapozva. Élete egy pillanat alatt megváltozik, amikor a felesége elhagyja: ezentúl kilenc éves lánya is a szürke zónában töltött élete része lesz, akár akarja a férfi, akár nem. Apa és lánya új együttállása rádöbbenti Nachmant: a sok-sok hazug történet között a saját életének könyve teljesen elveszett.

Afrika. Egyeseknek pokol, másoknak mennyország.Egy mondatban összefoglalva erről szól, az amhari nyelven forgatott Fügefa című alkotás, melyben egy zsidó származású, etióp család egy nap úgy dönt, hogy elhagyja Etiópiát és elutaznak a már izraelben élő rokonukhoz. A gyönyörűen fényképezett film több izraeli és nemzetközi fesztiválon söpört be elismeréseket. 

Néha egy történetet könnyebb a végén kezdeni. A Vágyódás című filmben épp akkor csöppenünk bele a történetbe, amikor Ariel, a középkorú tanár megtudja, hogy 20 évvel ezelőtt, egy tanítványától gyereke született. A vágyódás 2017-ben a legjobb film díját nyerte el az Ophiron, Izrael első számú filmes seregszemléjén. 

Tel Avivban minden megtörténhet című dramedyt nevezhetnén a népszerű Fauda sorozat spinofjának is. A filmben, egy fiatal és tapasztalatlan palesztin férfi, Szalam egy izraeli katonával való véletlen találkozás után nem várt esélyt kap: az ország egyik legnépszerűbb szappanoperájának írójaként szerződteti egy neves tévécsatorna. Alkotói pályája egyre magasabbra ível, egy idő után azonban összetűzésbe kerül a sorozat finanszírozóival a történet befejezése miatt. Szalam alkotói és emberi válságba kerül… A film a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, ahonnan két díjjal tért haza, majd számos további nemzetközi díjat nyert

A budapesti helyszínek mellett az érdeklődők Győrben is megtekinthetik fesztivál több filmjét.

A 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál programjára a jegyek november 14-től megvásárolhatók a www.zsifi.org oldalon, illetve a Művész és a Puskin mozik weboldalán és a mozikban.