Énekek éneke nemzetközi kántor koncert a Müpában

április 11-én minden kedves érdeklődőt vár a Müpa, a Bartók Tavasz koncertsorozat keretében, ahol neves izraeli es hazai kántorok előadását élvezhetjük, a MÁV Szimfónikus Zenekar kíséretében. Az Énekek éneke című koncerten a kántorok szólóban vagy kisebb-nagyobb együtteseket formálva nemcsak a neves zsinagógai énekszerzők legfontosabb műveit szólaltatják meg, de a tradicionális repertoárból is bőséggel válogatnak.

Kik fognak fellépni?

A Bartók Tavasz április 11-i koncertje igazi „kántor-csúcstalálkozó” lesz, rendhagyó módon a megszkottnál több, hat tenor énekel majd.

Olyan kiválóságok kántorművészetében gyönyörködhetünk majd, mint az amerikai Nissim Saal, a Jeruzsálemi Nagy Zsinagóga kántora, Avraham Kirshenbaum, a budapesti Bethlen téri zsinagóga főkántora, Zucker Immánuel és Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai templom kántora, Rudas Dániel.

A fiatalabb generáció képviseletében fellép a müncheni Ohel Jakob zsinagóga főkántora, Chaim Stern, valamint Raáb Gábor. Az előadás karmestere a Jeruzsálemi Nagy Zsinagóga Kórusának vezetője, a karmester, zeneszerző és énekes Elli Jaffe lesz.

 

És hogy miért lehet mindez érdekes a nem zsidó felekezethez tartozó koncertlátogatók számára is?

A Bartók Tavasz „kántor-csúcstalálkozója” a zsidó zenei világ egy igen színes szeletét mutatja meg a nagyközönségnek.

Ezek a tradicionális, keleties dallamok igazán különlegesek, nem mindennap hallhat ilyet a közönség, ráadásul április 11-én a kántor világban igen elismert, kiváló zenészek közreműködésével kaphatnak ízelítőt a sokszínű zsidó hagyományból a hallgatók. Továbbá, ahogy korábban is említettük, az Énekek éneke címet viselő koncert nem csak tradicionális dallamokat , imákat  és zsoltárrészletek szólaltat meg, de fülbemászó klasszikus – ha úgy tetszik – világi muzsikák szintén hallhatóak lesznek.

 

De mi is az a kántorének?

A héber chazzan, azaz kántor kifejezés helytartót, felügyelőt, látót, előrelátót is jelent, hiszen kezdetben a kántor vezette a közösséget, minden vallási kérdésben segítségükre volt. Akkoriban a közösség nagy része írástudatlan volt, így az imaszövegeket a kántorok előre recitálták, a dallam pedig segített ezek megjegyzésében. A kántorének egy rendkívül sokszínű dallamvilág, amelynek ősi hagyományai a középkorban, majd a reformkorban átalakultak, dúsultak, de lényegében még mindig a klasszikus hagyományokból építkeznek.

Amit ma kántoréneknek nevezünk, évezredek során alakult ki. A 19–20. században a romantikus zene térnyerésével az emberek egyre jobban szomjaztak a kultúrára, egyre többek számára vált elérhetővé a zene öröme. A zsidó kántorok elsősorban abban különböznek a keresztény kántoroktól, hogy komoly elvárás a kiváló énekhang és az elmélyült zenei jártasság.  A héberül sliach ciburnak (a közösség küldöttének) is nevezett kántortól tehát nemcsak a hagyományok ismeretét, a példás életmódot és a jó hangot várják el, hanem egyfajta előadóművészi kivételességet is.

A mai kántorok még mindig az egész közösség könyörgését tolmácsolják a Teremtő felé a zsinagógákban, a lehető legmagasabb művészi fokon. Azonban ma már a vallási életen kívül, a koncerttermekben is gyakran felcsendül kántorének, ám ilyenkor liturgiai funkciójától függetlenül a zene szépsége kerül a középpontba. érdekesség, hogy a zsidók az Örökkévaló nevét csak akkor vehetik a szájukra, ha imádkoznak, ezért egy koncerten elhangzó imarészletben az ő neve nem hangzik el. Azt mondják helyette: Hashem, azaz a Név.

Kedvcsinálónak pedig hallgassanak bele az alábbi pár dalba, amelyek tökéletesen bemutatják mi is vár a koncertre látogatókra.

 

A jegyek az alábbi linkre kattintva érhetők el:

 https://bit.ly/3IEHJEi 

Oran Etkin és Palya Bea közös koncertje a Magyar Zene Házában

Április 10-én, újra Magyarországra látogat a neves, izraeli jazz klarinétos és szaxofonos, Oran Etkin. Ezúttal Palya Bea művésznővel közösen invitálnak mindenkit egy izgalmas zenei utazásra, a világzene és a jazz műfajain belül, a Magyar Zene Házában. 

Az amerikában élő és Izraeli születésű Oran Etkin, New York egyik legjobb jazz klarinétosa, számos jazz, afrikai, klezmer, brazil, és hagyományos New Orleans-i együttesben is játszott már. A zenész a közönséggel való kapcsolat teremtésre és teszi a hangsúlyt. Koncertjein a hallgatóságot bevonva, mesél és beszélget a nézőkkel az előadó és közönség kapcsolatáról, valamint a hallgatás művészetéről.

Oran Etkin Open Arms - azaz Tárt karok – című projektje egy olyan turné eredménye, melynek során Brazília, Zimbabwe, USA, Kanada, Csehország és Törökország autentikus népzenét játszó neves művészeivel közösen hozott létre vételeket.

Áprilisban a projekt folytatásaként Oran Etkin ismét Magyarországra látogat a Magyar Zene Házába. Palya Bea énekesnő kiséretével lesz lehetőségünk most április 10-én meghallgatni a zenész dalait. Melynek során Palya Bea személyes világzenéje találkoznik Etkin globálzenéjével.

Oran zenekarában három nagyszerű fiatal brazil, São Paulo-i jazz-zenész is Budapestre érkezik: Serginho Machado, Vinicius Gomes és Vanessa Ferreira. Machado dobos-producer-tanár legendás brazil zenészekkel és jazz-sztárokkal dolgozott. Ferreira bőgősként szintén kulcsfigura a helyi színtéren, az instrumentális/jazz formációk mellett tagja a helyi big band-szcénának és dolgozott már a São Paulo State Symphony Orchestrával is. A gitáros Gomes szólólemezeivel, másokkal közös kiadványaival a brazil zene és a jazz metszéspontjait keresi. Az est során megszólal a legendás brazil dalszerző-énekes, Dorival Caymmi zenéje, de eredeti kompozíciók, és a világ minden tájáról származó zenék is felhangzanak majd.

A 19:30-tól kezdődő koncertet megelőzve egy 17:30-tól egy egyórás interaktív, angol nyelvű beszélgetésen vehetünk részt ahol főképp a zenész-közöség kapcsolatról lesz szó és kérdéseket tehetünk fel a világjáró művésznek. Ezen a beszélgetésen a részvétel ingyenes annak, aki az esti Oran Etkin-Palya Bea-koncertre jegyet vesz.

íme néhány dal Oran Etkintől ha felkeltettük az érdeklődésedet és kíváncsi vagy milyen zenéket is lehet majd hallani a koncerten:

Húsvét Izraelben

 

Húsvét Izraelben

Mi is a húsvét?

A húsvét, más néven pászka vagy feltámadás vasárnapja, egy keresztény fesztivál és kulturális ünnep, ami Jézus halálból való feltámadására emlékezik, és az Újszövetség szerint a keresztre feszítést követő temetésnek a harmadik napján történt. 2024-ben a húsvét március 31-re, vasárnapra esik.

Húsvét Izraelben:

A húsvét, akárcsak a karácsony Izraelben, egyike az év két fő időszakának, amikor a keresztényeknek kifejezetten érdemes ellátogatni az országba. Ez az egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb időszak az ő számukra, hiszen egyedülálló élmény az ünnepet azon a helyen tölteni, ahol az eredeti húsvéti történet játszódik. Ezért nem is csoda, hogy ebben az időszakban Jeruzsálem megtelik a világ minden tájáról érkező zarándokokkal.

Hogyan ünnepeljük a húsvétot Izraelben:

Az ünnepnek a központi elemeire természetesen leginkább Jeruzsálem városában kerül sor.

Az ortodox és katolikus keresztények a jeruzsálemi óvárosban található Szent Sír-templomra fókuszálják a megemlékezéseiket, ahol a negyedik század óta Jézus keresztre feszítését, temetését és feltámadását ünneplik.

Bár 2024-ben húsvét vasárnapja március 3-ra esik, a különleges istentiszteletek hamarabb, már a nagyhét idején elkezdődnek. Ebben az időszakban színes és élettel teli csoportosulások jönnek létre, ahol az emberek közösen járnak hittársaikkal, Jézus utolsó lábnyomait követve.

 

Íme egy összefoglaló az éves vallási eseményekről az óvárosban:

Virágvasárnapi körmenet az Olajfák hegyén - március 24

Virágvasárnapon az Olajfák hegyéről induló katolikus és protestáns zarándokok ezrei himnuszokat énekelnek és pálmaleveleket lobogtatnak, felelevenítve Jézus jeruzsálemi belépését. A körmenetre a délutáni órákban kerül sor, az Olajfák hegyének keleti lejtőjén lévő Bethpage-templomtól indulva a Getsemáné kertbe haladva, majd az óvárosban a Szent Anna-templomnál végződve.

 

Nagycsütörtök - március 28

A lábmosás egy hagyomány, amely Jézust utánozza tanítványai lábainak mosásában. Ezen a napon a hívők zarándoklatot tartanak a Szent Megváltó templomtól, amit a lábmosási rituálé és szent óra követ az Olajfák-hegyi Getsemáné kertben, majd ezt egy csendes magánimádsággal zárják le a résztvevők.

Nagypéntek - március 29

A húsvét egyik legikonikusabb eleme Izraelben a híres Nagypénteki Körmenet, amelyben keresztény zarándokok ezrei vonulnak végig a Via Dolorosán az óváros keresztény negyedében, kereszteket cipelve, hogy megemlékezzenek arról a napról, amikor Jézust keresztre feszítették és eltemették. Este a katolikusok temetési körmenetet tartanak a Szent Sírnál, a protestánsok pedig az óvárosi templomokban és a jeruzsálemi sírkertnél, ahol angol nyelven is tartanak istentiszteletet.

Purimi muri

 

A zsidóság egyik legvidámabb ünnepe a Purim. A megmenekülés és a vigadozás ünnepe. Purim napjait temérdek vidám és nem mindennapi program övezi, ünnepelve a győzelmet és megemlékezve arról, hogy a zsidók történelmében minden keserűség és siralom végül örömre és ünnepre fordul.

Az idei purim azonban eltér a korábbi évek ünneplésétől, bár nem feltétlenül külsőleg. Az ünnep örömteljes hangulata szembe megy az Október 7-ei támadások által létrejött érzésekkel, hangulatokkal és azzal a tudattal, hogy 134 túsz továbbra is fogságban van Gázában miközben katonák is esnek el a harcokban.

Ennek ellenére, még akár csak dacból is, az ország nagy részén a szokásos módon tartották meg az ünnepet. Az ünnep alatt Izraelben és a világ számos országaiban a zsidó gyerekek olyan jelmezben indulnak óvodába, iskolába, amiben csak szeretnének. Az utcákon már kora reggel látni a purimi készülődést, a királylánynak és szuperhősnek öltözött gyerekektől az utcabálokra és felvonulásokra készülő felnőttekig. A nap folyamán mindent a kollektiv hangzavar és vígasság követ.

 

Purimkor az evés-ivás-vigadás és jelmezbe öltözés mellett hagyomány az ajándékozás és adakozás a barátok és család között amit nagy főzések, hidegtálak, és sok-sok purimi házisütemény készítése kísér. Ezekben a napokban a zsinagógákban felolvasásokat tartanak az Eszter tekercsből de az sem ritka, hogy bárokban, klubbokban, tornatermekben gyűljenek össze tömegesen a felolvasásra.

Idén a Jeruzsálemi purim az ünnep megtartásával kapcsolatos kezdeti bizonytalanság ellenére hozta a purimi hangulatot. Izraelben a lakosság jelmezbe öltözve és az utcákon felvonulva ünnepelt. Annak ellenére, hogy valamilyen szinten a háború és a még fogságban lévő túszok gondolata beárnyékolta az ünnepet, az ünneplő tömeg a purimhoz méltóan lelkesen és örömteli hangulatban töltötte a purimi napokat.

A purim ünneplése nem csak Izraelre korlátozódott. Más országokban, városokban is sor került a zsidó hagyományok szerinti ünneplésre.

Budapesten is régóta találkozhatunk a zsinagógán kívüli purimi bulikkal, megilla olvasásokkal.

Idén lehetőségünk volt a purimi ünneplésre az Auróra klubban ahol, beöltözős megilla olvasással, purimi kézműves foglalkozásokkal és a Zsidó Táncház programjával várta az érdeklődőket Bob Cohen és Móser Ádám. A Gólem szinház vasárnap kortárs zsidó kulturális és sütifesztivált szervezett ahol megkóstolhattuk a hagyományos purimi süteményeket és egy varázslatos fesztiváli látképet varázsoltak az érdeklődő családoknak a Csányi utcában. Emellett pedig Eszter könyvének felolvasát hallgathattuk és jazz-koncerten vehettünk részt ezen a hétvégén a Bálint-ház szervezésében.

Fotó kredit: Keller Zoli

Sétál a Budapest - Elindult az V. Sétafesztivál

 Vasárnapig várja az érdeklődőket a Budapest szembetűnő és rejtett értékeit bemutató Sétafesztivál, melynek középpontjában idén a divat, az öltözködés és a dizájn áll.

 

A MAZSIKE szervezésében ötödik alkalommal megvalósuló programsorozat csütörtöki megnyitóján - követve a hagyományokat - fát ültettek a résztvevők, idén Szerb Antal emlékére. Izrael Állam magyarországi nagykövete, Yacov Hadas-Handelsman virtuális városi sétával tartott rendhagyó tárlatvezetést a Tel-Aviv fehér városa című kiállításra készült óriási légifelvételen.

 

Az évente más-más tematikával, változatos programokkal megrendezett Sétafesztiválhoz több, városi sétára specializálódott idegenvezető cég is csatlakozott, de igazi kuriózumként a 20-25 fős csoportokat sok esetben szakavatott művészetmutatók és múzeumpedagógusok kísérik.

Péntek délután és hétvégén további sétákkal folytatódik a program, mely megtekinthető itt. A részvétel mindegyik alkalmon ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A korai modernista építészet tel-avivi történetét, szemléletét és kiemelkedő épületeit bemutató Tel-Aviv fehér városa című kiállítás a Deák 17 Galériában június 11-ig látogatható. 

Diplomaták az emberi jogokért

 A  homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni világnapra közös üzenettel készült 28 ország Budapestre delegált nagykövete.

A külképviseletek közösségi oldalain publikált videó elkészítésében részt vevő országok az Egyenlő Jogok Koalíciójának tagjai. A 2016 óta tartó kormányközi együttműködés célja közösségek és kormányok összekötése az LMBTIQ+ jogok és szabadságjogok megerősítése érdekében.

A diplomaták kiemelik, hogy a világ egyre nagyobb része elkötelezett az LMBTIQ+ emberek védelmét célzó előrelépések mellett, azonban számos országban még mindig megbélyegzés, zaklatás, erőszak és kriminalizálás fenyegeti a közösségeket. A tagállamok magyarországi külképviseletei biztosítják támogatásukról az LMBTIQ+ közösségek tagjait, az egyenlőséghez, a megkülönböztetés nélküli élethez, a véleménynyilvánításhoz és békés gyülekezés szabadságához, továbbá az erőszakmentes élethez való jogukat.

A nemzetközi együttműködés tagjaként Izrael Állam is elkötelezett az LMBTIQ+ közösségek védelmét célzó előrelépések mellett. Yacov Hadas-Handelsman Nagykövet Úr az ENSZ Alapokmányára hívja fel a figyelmet, mely egyértelmű: minden ember szabadon, egyenlő méltósággal és jogokkal születik.

Az összesen 42 tagállamot számláló Egyenlő Jogok Koalíciója egy olyan világért dolgozik, ahol minden nemzet elismeri, támogatja és védi a szexuális kisebbségek emberi jogait. Fontosnak tartja a társadalmi szervezetek érdekérvényesítő tevékenységét és küzd az LMBTIQ+ egyének elleni gyűlöletbeszéd, erőszak és megkülönböztetés ellen.

Rómeó és Júlia Jeruzsálemben – homage á Markó Iván

75 éves korában elhunyt Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett alapítója és egykori igazgatója. Korának egyik leghíresebb táncos szólistája és balettmestere, valamint több éven át a jeruzsálemi Rubin Akadémia koreográfusa volt. Alkotói munkájára jelentős hatást gyakorolt Izrael, ott szerzett kapcsolatai és támogatói végigkísérték pályafutása során.

Másfél évtizeddel ezelőtt, társulata még telt házas előadásokon játszotta balettjeit. A kétezres évek elején rendezett Rómeó és Júlia történetét nem viszálykodó családokkal, hanem hagyományok, vallások és kultúrák ütköztetésével mutatta be a közönségnek. A palesztin-izraeli konfliktust szimbolizáló, a tragédiát arab Capuletekkel és zsidó Montague-kkal elbeszélő cselekmény, a 21. század Jeruzsálemében játszódik. Célja, hogy bemutassa a szeretet és az emberiesség győzelmét az ellenségeskedés felett. A szerelmesek elé a shakespeare-inél is nagyobb akadályokat gördítő történet happy end-del végződik: miután ittak a mérgezett kehelyből, a szerelmesek magukhoz térnek és boldogan élnek tovább együtt.

Markó Iván hatalmas örökséget hagyott hátra, munkássága balett-táncosok és koreográfusok egész generációira volt hatással. Emlékéből fakadjon áldás.

(FOTÓ: URBÁN TAMÁS/FORTEPAN)