Szenes Hanna (1921. július 17. - 1944. november 7.) költő és ejtőernyős volt. Egyike volt annak a 17 zsidó katonának, akiket a britek ejtőernyővel dobtak le a második világháború idején Jugoszláviába (ma Szlovénia), hogy segítsenek a náciellenes erőknek és végül az Auschwitz-i német haláltáborba deportálandó magyar zsidók megmentésében.
Hannát a magyar határon letartóztatták, majd bebörtönözték és megkínozták, de így sem volt hajlandó elárulni küldetésének részleteit; végül pedig kivégezték. Nemzeti hősnőként tartják számon Izraelben, ahol költészete széles körben ismert, az Izrael Hatzeira cionista ifjúsági mozgalom központját, egy kibucot és számos utcát neveznek el róla.
Szenes Hanna 1921. július 17-én született egy asszimilált magyar zsidó családban. Apja, Szenes Béla újságíró és dramaturg, hatéves korában elhunyt. Édesanyjával, Kathrinnel és testvérével, Györggyel élt tovább. Beiratkozott egy protestáns lány magániskolába, amely katolikus és zsidó tanulókat is befogadott; a katolikus és zsidó vallásúaknak azonban a protestánsok által fizetett összeg többszörösét fizették. Ez annak felismerésével együtt, hogy a zsidók magyarországi helyzete bizonytalanná válik, Hannát a cionizmus mozgalmának irányába mozdította, majd csatlakozott a Maccabea magyar cionista hallgatói szervezethez is. 1939-ben végzett és úgy döntött, hogy emigrál az akkori brit mandátumi területre, Palesztinába, hogy a nahalali Lány Mezőgazdasági Iskolában tanuljon. 1941-ben csatlakozott Kibbutz Sdot Yamhoz, majd a Haganah-hoz.1943-ban felvették a Special Operations Executive-ba (SOE).
1944. március 14-én két kollégájával ejtőernyővel leugrott Jugoszláviába, és csatlakozott egy partizáncsoporthoz. A leszállás után megtudták, hogy a németek már elfoglalták Magyarországot, ezért a férfiak úgy döntöttek, hogy lefújják a missziót, mert túl veszélyesnek tartották.
Szenes Hanna, azonban tovább haladt és a magyar határ felé tartott. A határon őt és társait a magyar csendőrök letartóztatták. Megtalálták brit katonai adóját, amelyen a SOE-vel és más partizánokkal kommunikált. Börtönbe vitték, ahol levetkőztették, székhez kötözték, majd három napig korbácsolták és ütlegelték. A verés következtében több fogát is elvesztette. Az őrök tudni akarták a adóvevőjének a kódját, hogy csapdába ejtsenek másokat is. A budapesti börtönbe került Hannát többször kihallgatták és megkínozták, de csak a nevét árulta el, és még akkor sem volt hajlandó megadni a kódot, amikor az édesanyját is letartóztatták. Megfenyegetették, hogy megölik az anyját, ha nem működik együtt, de ő még akkor sem tört meg.
1944. október 28-án hazaárulás miatt bíróság elé állították. 1944. november 7-én egy lövészcsoport kivégezte.
Utolsó napjáig naplóbejegyzéseket vezetett. Naplóját 1946-ban héber nyelven tették közzé. Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították, és a jeruzsálemi Herzl-hegy temetőjében temették el. A hidegháború után a magyar katonai bíróság hivatalosan felmentette.
Hanna költő és dramaturg is volt, magyarul és héberül is írt. A legismertebb ezek közül a "Séta Cézáreában", közismert nevén Eli, Eli ("Istenem, Istenem"). A jól ismert dallamot David Zahavi alkotta. Sok énekes köztük Ofra Haza, Regina Spektor és Sophie Milman is énekelte. A Schindler listája című film néhány változatának befejezésének is használták.
