Adam Ben Ezra és Zohar Fresco koncert a Müpában

Február 7-én, egy estén két különleges izraeli művész: az effektpedálos nagybőgővirtuóz és énekes Adam Ben Ezra először koncertezik Magyarországon, az éneklés mellett tradicionális ütőhangszereken játszó Zohar Fresco már járt nálunk a Możdżer-Danielsson-Fresco Trió tagjaként, most pedig saját együttesével érkezik.

Az 1982-ben, Tel-Avivban született Adam Ben Ezra nagyrészt autodidakta módon tanult meg hegedűn, gitáron, zongorán, klarinéton és fuvolán játszani. Igazi szerelme azonban a nagybőgő lett, melyet perkusszív módon is használ, és különféle effektekkel egészít ki. Igazi YouTube-fenomén: Can't Stop Running című első albuma címadó száma több mint hárommilliós nézettséget produkált. Szólóműsorában fő hangszere mellett zongorán is játszik, és saját szerzeményei között Beatles-, David Bowie-, Michael Jackson- vagy Lorde-sláger átiratára is számíthatunk.

Zohar Fresco 1969-ben, erős török gyökerekkel rendelkező izraeli zsidó családban született: felmenői közé tartozott az ottomán világ egyik nagy lantos-zeneszerzője, a 18-19. század fordulóján élt Tamburi Izhak Fresco is. Zohar a fő hangszerének számító keretes dob mellett ritka keleti instrumentumokat, perzsa, indiai és egyiptomi technikákat is kitanult. A svéd nagybőgős Lars Danielssonnal és a lengyel zongorista Leszek Możdżererrel közös sikertriója mellett játszott Philip Glass, a mexikói-amerikai ütős Glen Velez és az indiai tablajátékos Zakir Hussain társaságában is. Saját együttesében zenésztársai keze alatt arab kanun és darbuka is erősíti az autentikus közel-keleti hangzást.

Zohar Fresco a koncert előtt, 18 órától 90 perces dobkurzust tart az Üvegteremben, melyen külön jegy megváltásával lehet részt venni.

Forrás: Müpa

Ámosz Oz irodalmi emlékest és Uri Asaf kiállítása a hétvégére

Ámosz Oz irodalmi est az RS9 színházban

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről  Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. 

Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó  író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő

Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00

Helyszín: RS9 Színház - Vallai kert

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Ámosz oz irodalmi nekrológját magyarul Szántó T. Gábor írta meg a Szombat online-ban december 28-án. 

Középkori misztika és rajzok - Uri Asaf kiállítása a 2B Galériában

A február 4 –március 1. között, a 2B Galériában kiállításra kerülő rajzok és festmények és a

korai Kabbala két könyve között látszólag nincs kapcsolat. Mégis, vajon e szokatlannak tűnő párhuzam (művészet és kabbala) valódi jelenség, vagy csak a művész fejéből ered?

A kiállítóteremben, rajzok és festmények kíséretében kerül bemutatásra (magyar nyelven) a Provance-i kabbalisták 12. században írt műve, a „Báhir könyve” és a 13. századi Spanyolországból származó „Zohár könyve”. A szokatlan párhuzam ezen szövegek és vizualitás között, a műfordító évekig tartó munkája közben keletkezett és került papírra, illetve vászonra. A Kabbala, lényegét tekintve a bibliaértelmezés jelmezébe bújtatott világkép, mely fejezetről fejezetre, lapról lapra képeket gerjeszt abban, aki annak a varázsához közelít. A kiállított alkotások olyan vizuális asszociációk, melyek a szövegek hallatán remélhetően a nézők képzelete előtt is megnyílnak.

Uri Asaf (Haifa, 1942. június 26.) vegyész, író és képzőművész)

Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta és Budapesten, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja.

Tu bi-sváti programok

Vasárnap beköszönt a fák újéve, ami sok minden mellett a fáknak az ökoszisztémában betöltött helyére hívja fel a figyelmet. Sok helyen tartanak ilyenkor tu bis-váti szédert, házi növény csere-berét, illetve ahol az időjárás megengedi, ott fákat is ültetnek. Izraelben ugyanis most érik a narancs, a cirtom, a grapefruit, zöldelnek a mezők.

Design: Asher Kalederon

Budapesten azonban ilyenkor általában még hó fedi a földeket, ezért lehet jó megoldás a régi, megunt fikuszaink és pálmáink cseréje, vagy egy egészséges, családi-baráti vacsora, amin mindenféle fán termő finomságot szolgálunk fel.

Aki kifejezetten közösségi programra vágyik, azoknak pedig szeretettel ajánljuk a következő programokat:

Péntek este a Bálinz Házban tart a Szim Salom közösség szombatfogadással egybekötött közösségi szédert. Ha mindig ki akartad próbálni, hogy milyen egy ilyen, akkor ez egy remek első alkalom lehet.
https://www.facebook.com/events/334662294044103/

Vasárnap délután16:30-18:00 között, az Izraeli Kulturális Intézet ünnepi programját. A program elsősorban gyerekeknek szól, de a szülők sem fognak unatkozni.
Mivel ez főleg kézműves program lesz, a szervezők azt kérik, hogy aki tud, az hozzon magával kartont vagy kartondobozt.

Design: Asher Kalderon

További részletek a Facebookon: https://www.facebook.com/events/353692858790163/
Boldog ünnepet mindenkinek!

100 éves Izrael magyar hangja, az Új Kelet

Idén ünnepli fennálásának 100. évfordulóját az Új Kelet havilap, Izrael egyetlen magyarnyelvű, nyomtatott sajtóterméke. A lap legendás múltjáról és izgalmas jelenéről mesél a január 16-án, este 7-kor nyíló kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben. 

Grafika: Horváth Nehab Katalin

Az újság első lapszáma 1918. december 19-én jelent meg Kolozsvárott, Marton Ernő főszerkesztésében. A lap erőteljesen cionista beálítottságú volt, kezdetben heti rendszerességgel került kiadásra. 1920-tól, az 1940-es betiltásáig mint napilap jelenik meg az EZSNSZ – Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség –, majd a Zsidó Párt sajtóorgánumaként.

A lapot 1940-ben, Erdély Mgyarországhoz történő visszacsatolása után, az akkor hatályban lévő magyaroszági törvények fényében betiltják. 

Gidó Attila könyvének címlapján az Új Keletet olvassa
 a zilahi Später család egyik tagja.
A kép 1940. március 11-én készült.

1948-ban indul újra Izraelben, ahol Marton Ernő és viszi továbbra is az újság vezetését. Barátaival együtt, a holokauszt elől Palesztinába, majd Izraelbe vándorolt magyar nyelvű zsidóságnak az új élet és új haza utáni vágyát és lelkesedését képviselte az újság hasábjain.

Az Új Kelet, az 1960-as években élte fénykorát. Az akkoriban kritikus hangvételű, baloldai lap, eladott példányszámban felülmúlta a legnépszerűbb izraeli lapokat - a Maarivot és a Yediot Aharonot-ot. Tudósítói a világ jelentős városaiból küldték cikkeiket Tel-Avivba. Az Új Keletnél kezdte újságíró karrierjét többek között Efraim Kishon és Tomi Lapid is. 

Új főszerkesztő - régi újság
Vadász Éva az Új Kelet
Foto: Új Kelet

Az évek során, a magyar ajkú, izraeli zsidóság számának csökkenésével, visszaesett a lap olvasottsága, kritikus hangja elhalt. Az egykor zajos vitákkal teli szerkesztőség kiürült, nyelvezete megkopott és inkább számított egyfajta folklórisztikus dokumentációnak, mintsem informatív sajtónak. A 2000-es évek elejére a lap az eladás és a megszűnés szélére sodródott, mígnem 2015-ben tulajdonosai bejelentették az eladását. Ez azonban nem a lap megszűnését, hanem izgalmakkal teli átalakulást hozta magával. 

2016-ban a hetilapból havilap lett, Steiner Kristóf és Vadász Éva főszerkesztésében. 2016. decemberétől az új vezetés pedig teljesen átvette a lapkiadással és szerkesztéssel kapcsolatos összes jogot és feladatot.

Az újság jelenleg 1000 példányszámban jelenik meg, mind arculatában, mind nyelvében dinamikus tartalmakkal. A lap - múltjával ellentétben - jelenleg semmilyen politikai ideológiát nem követ, a mai Izraelben történő érdekes történeteket, eseményeket közvetíti olvasói felé, legyen szó politikáról, életmódról, tudományról, sportról, művészetről, gasztronómiáról. 

A szerkesztők komoly magyar kulturális hub-ot alakítottak ki a szerkesztőség körül. Grafikusai: Hotváth Nehab Katalin, Lou Kiss és Zsófia Perger. Képszerkesztő: Salamon Sára, a fotókat Kallos Bea, többszörös sajtófotó díjas fotóriporter készíti. A szerzők és a szerkesztők önkéntes munkát végeznek, - a legutóbb megjelent ünnepi lapszámuk, egy 80 oldalas, színes, ünnepi magazin lett. 

Fotó: Salamon Sára, Új Kelet

Ha valaki online szeretné követni a megújult újság tartalmait, a cikkek jelentős részét megtalálja a https://ujkelet.com és a https://izraelinfo.com/ oldalakon. 

Boldog születésnapot Új Kelet! Bis 220!

Izrael, a művészetek országa

Ezzel a pezsgő, színes összeállítással kívánunk mindenkinek nagyon boldog és izraeli kulturális élményekben gazdag új évet! 

Video: Israel State of the Arts

(by Culture Buzz Israel)

Music: Kum Kum by Balkan Beat Box: feat A-Wa (2018)

Izraeli filmek a Verzió Emberjogi Filmfesztiválon

Izraeli filmek a Verzió Emberjogi Filmfesztiválon

Idén két jelentős dokumentumfilme kerül bemutatásra a Verzió Emberjogi Fesztiválon.

Az idei film fesztivál központi témája a poszt-igazság. A szervezők olyan filmeket gyűjtöttek össze, melyek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben lehet elkülöníteni a tényeket a véleményektől egy olyan audiovizuális világban, ahol,az amit látunk csupán látszat? Hogyan értelmezhető a múlt és a jelen képek segítségével? Milyen referenciapontokat használjunk a dolgok józan megítéléséhez? A bemutatott dokumemntum filmek szembesítik a nézőket azzal, hányféle módon lehet a mozivásznon megragadni a valóságot.

A fesztivál keretein belül kerül először bemutatása Magyarországon egy fiatal izraeli rendező, Adam Weingrod filmje, A Sziget. A film bepillantást ad a St. Louis French Hospital színes ember-mozaikjába. A végstádiumos betegek hospice-a Kelet- és Nyugat-Jeruzsálem feszültségekkel teli határán fekszik, az Óváros fala tövében. A rendező két évet töltött a páciensekkel és a gondozókkal beszélgetve, megismerve életük történéseit. A film érzékenyen ragadja meg az életben maradók és a kórházból utolsó útjukra indulók humoros, gyengéd, vagy szomorú pillanatait.

A filmet november 7-én 20:30-kor vetítik a Toldiban.

Trailer: https://vimeo.com/230609801

A fesztivál másik izraeli filmje, Rana Abu Fraiha Anyámat követve című filmje. A rendezőnő muszlim édesanyjának utolsó kívánsága, hogy a helyi temetőben temessék el.Omer, egy zsidó lakosú, izraeli kisváros, ahova a család húsz évvel korábban költözött. A problémák ott kezdődnek, hogy Omer zsidó temetőjében még nem volt soha muszlim temetés. Az eset kapcsán a család meghasonul önmagával az identitás, a valahová tartozás, női lét és az otthon mibenléte dilemmáival szembesülve.

A filmet november 7-én 16:30-kor vetítik a Toldiban. 

 A fesztiválról bővebben a http://www.verzio.org/hu - olvashattok. 

Herzl Tivadar tányérja

Nagy érdeklődés mellett nyílt meg október 29-én, hétfőn a "Herend Zsidó Öröksége" című kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban. A rendezvényt Izrael Állam Nagykövete, Yossi Amrani és Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, illetve a Herendi Porcelán Manufaktúra vezérigazgatója Dr. Simon Attila nyitotta meg.

A megnyitó végén, Simon Attila egy különleges ajándékot adott át Toronyi Zsuzsának, a múzeum igazgatónőjének, és az est házigazdájának. Az ajándék egy különleges, kézzel festett, herendi porcelántányér volt, amire Theodor Herzl portréját vitte fel Vida Sándor porcelánfestő művész. A tányér másnap már katalógusba, illetve vitrinbe is került. Az értékes ajándék jövő áprilisig tekinthető meg a múzeumban, a kiállítás részeként.