2019. január 18., péntek

Tu bi-sváti programok

Vasárnap beköszönt a fák újéve, ami sok minden mellett a fáknak az ökoszisztémában betöltött helyére hívja fel a figyelmet. Sok helyen tartanak ilyenkor tu bis-váti szédert, házi növény csere-berét, illetve ahol az időjárás megengedi, ott fákat is ültetnek. Izraelben ugyanis most érik a narancs, a cirtom, a grapefruit, zöldelnek a mezők.

Design: Asher Kalederon


Budapesten azonban ilyenkor általában még hó fedi a földeket, ezért lehet jó megoldás a régi, megunt fikuszaink és pálmáink cseréje, vagy egy egészséges, családi-baráti vacsora, amin mindenféle fán termő finomságot szolgálunk fel.

Aki kifejezetten közösségi programra vágyik, azoknak pedig szeretettel ajánljuk a következő programokat:

Péntek este a Bálinz Házban tart a Szim Salom közösség szombatfogadással egybekötött közösségi szédert. Ha mindig ki akartad próbálni, hogy milyen egy ilyen, akkor ez egy remek első alkalom lehet.
https://www.facebook.com/events/334662294044103/

Vasárnap délután16:30-18:00 között, az Izraeli Kulturális Intézet ünnepi programját. A program elsősorban gyerekeknek szól, de a szülők sem fognak unatkozni.
Mivel ez főleg kézműves program lesz, a szervezők azt kérik, hogy aki tud, az hozzon magával kartont vagy kartondobozt.

Design: Asher Kalderon

További részletek a Facebookon: https://www.facebook.com/events/353692858790163/
Boldog ünnepet mindenkinek!


2019. január 16., szerda

100 éves Izrael magyar hangja, az Új Kelet

Idén ünnepli fennálásának 100. évfordulóját az Új Kelet havilap, Izrael egyetlen magyarnyelvű, nyomtatott sajtóterméke. A lap legendás múltjáról és izgalmas jelenéről mesél a január 16-án, este 7-kor nyíló kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben. 


Grafika: Horváth Nehab Katalin

Az újság első lapszáma 1918. december 19-én jelent meg Kolozsvárott, Marton Ernő főszerkesztésében. A lap erőteljesen cionista beálítottságú volt, kezdetben heti rendszerességgel került kiadásra. 1920-tól, az 1940-es betiltásáig mint napilap jelenik meg az EZSNSZ – Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség –, majd a Zsidó Párt sajtóorgánumaként.
A lapot 1940-ben, Erdély Mgyarországhoz történő visszacsatolása után, az akkor hatályban lévő magyaroszági törvények fényében betiltják. 

Gidó Attila könyvének címlapján az Új Keletet olvassa
 a zilahi Später család egyik tagja.
A kép 1940. március 11-én készült.
1948-ban indul újra Izraelben, ahol Marton Ernő és viszi továbbra is az újság vezetését. Barátaival együtt, a holokauszt elől Palesztinába, majd Izraelbe vándorolt magyar nyelvű zsidóságnak az új élet és új haza utáni vágyát és lelkesedését képviselte az újság hasábjain.

Az Új Kelet, az 1960-as években élte fénykorát. Az akkoriban kritikus hangvételű, baloldai lap, eladott példányszámban felülmúlta a legnépszerűbb izraeli lapokat - a Maarivot és a Yediot Aharonot-ot. Tudósítói a világ jelentős városaiból küldték cikkeiket Tel-Avivba. Az Új Keletnél kezdte újságíró karrierjét többek között Efraim Kishon és Tomi Lapid is. 

Új főszerkesztő - régi újság
Vadász Éva az Új Kelet
Foto: Új Kelet
Az évek során, a magyar ajkú, izraeli zsidóság számának csökkenésével, visszaesett a lap olvasottsága, kritikus hangja elhalt. Az egykor zajos vitákkal teli szerkesztőség kiürült, nyelvezete megkopott és inkább számított egyfajta folklórisztikus dokumentációnak, mintsem informatív sajtónak. A 2000-es évek elejére a lap az eladás és a megszűnés szélére sodródott, mígnem 2015-ben tulajdonosai bejelentették az eladását. Ez azonban nem a lap megszűnését, hanem izgalmakkal teli átalakulást hozta magával. 

2016-ban a hetilapból havilap lett, Steiner Kristóf és Vadász Éva főszerkesztésében. 2016. decemberétől az új vezetés pedig teljesen átvette a lapkiadással és szerkesztéssel kapcsolatos összes jogot és feladatot.

Az újság jelenleg 1000 példányszámban jelenik meg, mind arculatában, mind nyelvében dinamikus tartalmakkal. A lap - múltjával ellentétben - jelenleg semmilyen politikai ideológiát nem követ, a mai Izraelben történő érdekes történeteket, eseményeket közvetíti olvasói felé, legyen szó politikáról, életmódról, tudományról, sportról, művészetről, gasztronómiáról. 

A szerkesztők komoly magyar kulturális hub-ot alakítottak ki a szerkesztőség körül. Grafikusai: Hotváth Nehab Katalin, Lou Kiss és Zsófia Perger. Képszerkesztő: Salamon Sára, a fotókat Kallos Bea, többszörös sajtófotó díjas fotóriporter készíti. A szerzők és a szerkesztők önkéntes munkát végeznek, - a legutóbb megjelent ünnepi lapszámuk, egy 80 oldalas, színes, ünnepi magazin lett. 

Fotó: Salamon Sára, Új Kelet

Ha valaki online szeretné követni a megújult újság tartalmait, a cikkek jelentős részét megtalálja a https://ujkelet.com és a https://izraelinfo.com/ oldalakon. 


Boldog születésnapot Új Kelet! Bis 220!

2019. január 11., péntek

Izrael, a művészetek országa

Ezzel a pezsgő, színes összeállítással kívánunk mindenkinek nagyon boldog és izraeli kulturális élményekben gazdag új évet! 

Video: Israel State of the Arts
(by Culture Buzz Israel)
Music: Kum Kum by Balkan Beat Box: feat A-Wa (2018)


2018. november 6., kedd

Izraeli filmek a Verzió Emberjogi Filmfesztiválon


Izraeli filmek a Verzió Emberjogi Filmfesztiválon


Idén két jelentős dokumentumfilme kerül bemutatásra a Verzió Emberjogi Fesztiválon.
Az idei film fesztivál központi témája a poszt-igazság. A szervezők olyan filmeket gyűjtöttek össze, melyek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben lehet elkülöníteni a tényeket a véleményektől egy olyan audiovizuális világban, ahol,az amit látunk csupán látszat? Hogyan értelmezhető a múlt és a jelen képek segítségével? Milyen referenciapontokat használjunk a dolgok józan megítéléséhez? A bemutatott dokumemntum filmek szembesítik a nézőket azzal, hányféle módon lehet a mozivásznon megragadni a valóságot.



A fesztivál keretein belül kerül először bemutatása Magyarországon egy fiatal izraeli rendező, Adam Weingrod filmje, A Sziget. A film bepillantást ad a St. Louis French Hospital színes ember-mozaikjába. A végstádiumos betegek hospice-a Kelet- és Nyugat-Jeruzsálem feszültségekkel teli határán fekszik, az Óváros fala tövében. A rendező két évet töltött a páciensekkel és a gondozókkal beszélgetve, megismerve életük történéseit. A film érzékenyen ragadja meg az életben maradók és a kórházból utolsó útjukra indulók humoros, gyengéd, vagy szomorú pillanatait.

A filmet november 7-én 20:30-kor vetítik a Toldiban.





A fesztivál másik izraeli filmje, Rana Abu Fraiha Anyámat követve című filmje. A rendezőnő muszlim édesanyjának utolsó kívánsága, hogy a helyi temetőben temessék el.Omer, egy zsidó lakosú, izraeli kisváros, ahova a család húsz évvel korábban költözött. A problémák ott kezdődnek, hogy Omer zsidó temetőjében még nem volt soha muszlim temetés. Az eset kapcsán a család meghasonul önmagával az identitás, a valahová tartozás, női lét és az otthon mibenléte dilemmáival szembesülve.

A filmet november 7-én 16:30-kor vetítik a Toldiban. 



 A fesztiválról bővebben a http://www.verzio.org/hu - olvashattok. 


2018. október 31., szerda

Herzl Tivadar tányérja

Nagy érdeklődés mellett nyílt meg október 29-én, hétfőn a "Herend Zsidó Öröksége" című kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban. A rendezvényt Izrael Állam Nagykövete, Yossi Amrani és Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, illetve a Herendi Porcelán Manufaktúra vezérigazgatója Dr. Simon Attila nyitotta meg.


A megnyitó végén, Simon Attila egy különleges ajándékot adott át Toronyi Zsuzsának, a múzeum igazgatónőjének, és az est házigazdájának. Az ajándék egy különleges, kézzel festett, herendi porcelántányér volt, amire Theodor Herzl portréját vitte fel Vida Sándor porcelánfestő művész. A tányér másnap már katalógusba, illetve vitrinbe is került. Az értékes ajándék jövő áprilisig tekinthető meg a múzeumban, a kiállítás részeként.




2018. október 29., hétfő

Herend zsidó öröksége

Kultúrtörténeti szempontból jelentős kiállítás nyílik október 29-én este a Magyar Zsidó Múzeumban. Először kerülnek fókuszáltan bemutatásra a Herendi Porcelánmanufaktúra júdaikái. 

A herendi porcelánokról köztudott, hogy elsősorban a századfordulós arisztokrácia és nagypolgárság asztalait díszítették finom étkészleteik, vázáik. Azt viszont kevesen tudják, hogy Fischer Mórnak köszönhetően, a korabeli magyar zsidóság polgárosodásának is az egyik fő színtere volt. A finom étkészletek mellett, már az induláskor készültek a gyárban kézzel festett széder tálak, kiddus serlegek. 

A Manufaktúra 19. századi pénztárkönyvei szerint a kaposvári, székesfehérvári, kismartoni főrabbi, valamint Dr. Samson Raphael Hirsch német rabbi és Dr. Nathan Marcus Adler londoni főrabbi is egy-egy O’Sullivan mintás serleggel gazdagodott az 1860-as években.




Fischer Mór munkásságát fiai közül a Kolozsvárott letelepedett Vilmos folytatta, aki porcelánfestödéjében számos judaika tárgyat festett. Ő alapította a kolozsvári neológ hitközséget, feleségével sokat jótékonykodott.


Farkasházy Fischer Mór örökségét máig őrzi a Manufaktúra, hiszen a judaika kollekció részeként már mezuzákat és trenderliket is készítenek Herenden.


A kiállítás egyik különlegessége, hogy 1942-ben már egyszer volt kísérlet a herendi júdaikák összefoglaló kiállítására, de sajnos az akkori körülmények miatt ez nem valósult meg, így a mostani lesz az első ilyen tematikájú kiállítás. A bemutatott tárgyak három gyűjteményből állnak össze: A Magyar Zsidó Múzeum saját anyagából, a Herendi Porcelánmanufaktúra és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. 





A kiállítás 2019. áprilisáig tekinthető meg. 
A kiállítás fővédnöke, az Izraeli Nagykövetség.

2018. október 18., csütörtök

Szalai Anna könyve Pásztor Béláról


Szalai Anna, a Cfáti Magyar Múzeum egyik kutatója, egy véletlenül elejtett mondat kapcsán került kapcsolatba Pásztor Béla életművével Izraelben. Anna addig kutatott, amig a szinte teljes feledésből vissza nem hozta a 20. század egyik különleges filmes és színházi emberének munkásságát.



Szalai Anna, A szórakoztatás művészete. Pásztor Béla., Pastor Bublishing Ltd, 2018.

Pásztor Béla a harmincas évek budapesti filmes világának egyik kiemelkedő alakja volt. 1949-ben emigrált Izraelbe, majd az újonnan megalakult zsidó államban megteremtette a magyar nyelvű színházat. Ennek falai között vitte színpadra nagy sikerrel Molnár Ferenc Liliom című darabját Jávor Pál rendezésében és vendégszereplésével. Ott volt az izraeli film kezdeteinél is - nagyjából elsőként rendezett kint játékfilmet. Munkáját később, a kettészakított Berlinben folytatta filmesként. Fordulatokban gazdag pályája végül New Yorkba költözött, ahol haláláig alkotott, rendezett, írt.

A három nyelven (angolul, héberül, magyarul) íródott, gyönyörűen illusztrált könyv, hiánypótló munka mind a hazai, mind az izraeli kuturtörténet számára.