április 11-én minden kedves érdeklődőt vár a Müpa, a Bartók Tavasz koncertsorozat keretében, ahol neves izraeli es hazai kántorok előadását élvezhetjük, a MÁV Szimfónikus Zenekar kíséretében. Az Énekek éneke című koncerten a kántorok szólóban vagy kisebb-nagyobb együtteseket formálva nemcsak a neves zsinagógai énekszerzők legfontosabb műveit szólaltatják meg, de a tradicionális repertoárból is bőséggel válogatnak.
Kik fognak fellépni?
A Bartók Tavasz április 11-i koncertje igazi
„kántor-csúcstalálkozó” lesz, rendhagyó módon a megszkottnál több, hat tenor
énekel majd.
Olyan kiválóságok kántorművészetében gyönyörködhetünk
majd, mint az amerikai Nissim Saal, a Jeruzsálemi Nagy Zsinagóga kántora,
Avraham Kirshenbaum, a budapesti Bethlen téri zsinagóga főkántora, Zucker
Immánuel és Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai templom kántora,
Rudas Dániel.
A fiatalabb generáció képviseletében fellép a müncheni
Ohel Jakob zsinagóga főkántora, Chaim Stern, valamint Raáb Gábor. Az előadás
karmestere a Jeruzsálemi Nagy Zsinagóga Kórusának vezetője, a karmester,
zeneszerző és énekes Elli Jaffe lesz.
És hogy miért lehet mindez érdekes a nem zsidó felekezethez tartozó koncertlátogatók számára is?
A Bartók Tavasz
„kántor-csúcstalálkozója” a zsidó zenei világ egy igen színes szeletét mutatja
meg a nagyközönségnek.
Ezek a tradicionális, keleties dallamok
igazán különlegesek, nem mindennap hallhat ilyet a közönség, ráadásul április 11-én a
kántor világban igen elismert, kiváló zenészek közreműködésével
kaphatnak ízelítőt a sokszínű zsidó hagyományból a hallgatók. Továbbá, ahogy korábban
is említettük,
az Énekek éneke címet
viselő koncert nem csak tradicionális dallamokat , imákat és zsoltárrészletek szólaltat meg, de fülbemászó klasszikus – ha úgy tetszik – világi muzsikák
szintén hallhatóak lesznek.
De mi is az a kántorének?
A héber chazzan, azaz kántor
kifejezés helytartót, felügyelőt, látót, előrelátót is jelent, hiszen kezdetben
a kántor vezette a közösséget, minden vallási kérdésben segítségükre volt.
Akkoriban a közösség nagy része írástudatlan volt, így az imaszövegeket a
kántorok előre recitálták, a dallam pedig segített ezek megjegyzésében. A kántorének egy
rendkívül sokszínű dallamvilág, amelynek ősi hagyományai a középkorban, majd a
reformkorban átalakultak, dúsultak, de lényegében még mindig a klasszikus
hagyományokból építkeznek.
Amit ma
kántoréneknek nevezünk, évezredek során alakult ki. A 19–20. században a romantikus
zene térnyerésével az emberek egyre jobban szomjaztak a kultúrára, egyre többek
számára vált elérhetővé a zene öröme. A zsidó kántorok elsősorban abban
különböznek a keresztény kántoroktól, hogy komoly elvárás a kiváló énekhang és
az elmélyült zenei jártasság. A héberül sliach ciburnak (a közösség
küldöttének) is nevezett kántortól tehát nemcsak a hagyományok ismeretét, a
példás életmódot és a jó hangot várják el, hanem egyfajta előadóművészi
kivételességet is.
A mai kántorok még mindig
az egész közösség könyörgését tolmácsolják a Teremtő felé a zsinagógákban,
a lehető legmagasabb művészi fokon. Azonban ma már a vallási
életen kívül, a koncerttermekben is gyakran felcsendül
kántorének, ám ilyenkor liturgiai funkciójától függetlenül a zene szépsége
kerül a középpontba. érdekesség,
hogy a zsidók az
Örökkévaló nevét csak akkor vehetik a szájukra, ha imádkoznak, ezért egy
koncerten elhangzó imarészletben az ő neve nem hangzik el. Azt mondják
helyette: Hashem, azaz a Név.
Kedvcsinálónak pedig hallgassanak bele
az alábbi pár dalba, amelyek tökéletesen bemutatják mi is vár a koncertre látogatókra.
A jegyek az alábbi linkre kattintva érhetők el:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése