Purimi készülődés

A zsidóság egyik legvidámabb ünnepe a purim. Izraelben a gyerekek végre abban a jelmezben mehetnek óvodába, iskolába, amiben minden nap szeretnének. Az utcák már kora reggel tele vannak kis királylányokkal, Sam, a tűzoltókkal, supermanekkel és mindenféle hátizsákos, jelmezes aprósággal. A nagyobb városokban lévő iskolák ilyenkor utcabálokat rendeznek, jelmezes felvonulással ünnepelnek. Hatalmas a hangzavar, a vígasság.

Izraelben több napon keresztül tartanak az ünnepi bulik. A tel-avivi Kikar Ha-Medinán rendszeresen százezer ember szokott összegyűlni a délután kezdődő utcabálon és jelmezes felvonuláson. A zsinagógák mellett még több száz különböző helyen - bárokban, klubokban, tornatermekben - olvassák fel az Eszter tekercset.

Eszter tekercs

Budapesten is régóta találkozhatunk a zsinagógán kívüli purimi bulikkal, megilla olvasásokkal. Idén például négy budapesti közösség tartja együtt a purimi karnevált a BB'Z bárban. Rabbikkal, kántorokkal, megilla tekerccsel. Bár családi eseményként van meghirdetve ez a rendezvény, mégis feltehetőleg inkább a felnőtt közönségnek lesz érdekes.

Budapesten hosszú évek óta szokás, hogy a helyi, izraeli diákközösség egy hatalmas, zártkörű jelmezbállal ünnepel. A zenét izraeli dj-k adják, jelmezben érkezni kötelező.

A progresszív Marom közösség is minden évben külső helyszínen tartja a purimi ünnepséget. Idén az Auróra klubban ünnepelnek, beöltözős megilla olvasással, játékokkal és Zugoly koncerttel.

Bulizni persze nem csak Budapesten lehet: Pécsett, az Izraeli Kulturális Intézet szervez purimi fogadást a Reggeli nevű helyen.

Aki hagyományosabb hangulatra vágyik, azoknak érdemes felkeresni az egyik helyi zsinagógát. A jelmezes megjelenés persze itt is kötelező!

Kollektivizmus és gyereknevelés az izraeli kibucokban

Szilágyi Erzsébet, a kortárs kutatások fényében tart előadást az kibucokban alkalmazott, közös nevelési módszerről, az OR-ZSE Hexagonális termében, március 18-án este 6-kor. 

Kibuc Geser 1948

Az előadás pontos címe: Kibucok, gyerekházak, családok…Kutatások a közös nevelésről az erec izraeli kibucokban

„Számomra ez a fal egy test. Anyám teste.” - Az 1920-as évek elejétől egészen az 1980-as évek végéig az erec izraeli kibucok ideológiájának egyik legfontosabb része volt az úgynevezett közös nevelés, amelynek lényege: egyenlő esélyek biztosítása minden gyerek számára. 

A kibucok gyerekházai a közös nevelés jelképei lettek. A gyerekházakban a gyerekek

csecsemőkoruktól serdülőkorukig éltek, és nevelésük az egész kibuc közösségének feladata volt. A gyerekek életében a legfontosabb felnőttet a gondozónő jelentette, akivel szinte egész napjukat együtt töltötték. Szüleikkel minden nap, délután négytől este hétig találkozhattak a szülők szobájában, majd szüleik visszakísérték őket a gyerekházakba. A szülők megvárták, amíg a gyerekek közösen megvacsoráztak, lezuhanyoztak, majd ágyuk mellé ülve meséltek, beszélgettek velük. Pontosan fél kilenckor a szülők elbúcsúztak a gyerekektől, hazamentek, az ügyeletes nevelőnő pedig lekapcsolta a villanyt a szobákban… S ezután elkezdődött a sok gyermek számára magányos, végtelenül hosszú, szülők nélküli éjszaka.

Kibuci gyerekház 1949 Fotó: Hugó Mendelshon

Ma sok pszichológus, pszichiáter, pszichoanalitikus foglalkozik olyan páciensekkel, akik gyermekkorukat valamelyik kibuc gyerekházában töltötték, s kibuc túlélőként határozzák meg magukat. Vajon az objektív kutatási módszerek is alátámasztják ezt a meghatározást?

Számos kutatás és művészeti alkotás született a közös nevelés szülőkre és gyerekekre gyakorolt hatásáról, a kibuci családmodellről, valamint a gyerekházakban folyó életről. 

Szilágyi Erzsébet előadásában a fontosabb kutatási szempontokat és eredményeket ismerteti néhány e témában készült műalkotás segítségével. 

Az eseményről bővebben információk itt találhatók.

Végre teljes az Eurovízió középdöntőseinek névsora

A hét elején véglegesedett a tel-avivi dalfesztivál fellépőinek névsora és az utolsó delegáció is megérkezett Izraelbe. A középdöntők résztvevői már javában készítik kinti, bemutatkozó videóikat, ismerkednek a helyszínnel, az izraeli hangulattal.

Idén 41 ország képviselői mérkőznek meg a a két napos középdöntőn, köztük Magyarország is. A bemutatkozó filmek koncepcióját az izraeli szervezők alkották meg. A videók érdekessége, hogy az énekesek helyi táncosokkal és koreográfusokkal dolgoznak együtt. A forgatások hátterül pedig Izrael különböző történelmi és vallási helyei szolgálnak.

A résztvevő 41 ország fellépőinek és dalainak listája
Forrás: https://www.facebook.com/EurovisionTelAviv/

Magyarországot idén Pápai Joci képviseli, egy Molnár Ferenc Cramellel közösen írt balladájával, Az én apámmal. Joci jelenleg Tel-Avivban van és jemeni zsidó táncosokkal készül május 14-ei nagy megmérettetésre.

Joci a tel-avivi tengerparton
Photo: Pápai Joci 

Joci, az Izraelinfónak adott interjújában elmondta, hogy a verseny előtt mindenképpen szeretne még elmenni Jeruzsálembe, mert úgy érzi, hogy az erőt ad majd neki a színpadon. Reméljük, hogy így is lesz!

Természetesen hasonló lelkesedéssel szurkolunk az izraeli versenyzőnek, Kobi Mariminek is. Kobi szinte mindenben teljesen az ellentéte a tavalyi győztes, Neta Barzilainak. A 27 éves ramat gani színész, egy sármos úriember modorában előadott, visszafogott balladával nyerte az izraeli elődöntőt. Kobi 14. versenyzőként lép majd színpadra május 14-én.

Az idei dalfesztivál nagy  esélyesének és legmegosztóbb énekesének, a hatalmas Youtube követő táborral rendelkező, francia Bilal Hassanit tartják.

A marokkói arab szülőkkel rendelkező Billal még csak 19 éves, de már beírta magát a queer ikonok nagykönyvébe. Youtube naplójában nem csak zenei fejlődését, de saját identitásának alakulását is figyelemmel követheti, aki jól érti a párizsi kamaszok nyelvét.

A Washington Postnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy bár a párizsi Saint-Denis-ből származik és nyíltan vállalja homoszexualitását, nem kíván sem a külvárosok sem az LMBTQ közösség aktivistájaként fellépni. Provokatív megjelenésével és videóival inkább a beskatulyázás és nemi szerepek meghatározottsága ellen próbál küzdeni.

A dalfesztivál szervezői ezen a Spotify csatornán elérhetővé tették az összes középdöntős dalt. Mert Euróvízióból sosem elég!

Négy izraeli designer márka, amit mindenképpen ismerni kell

Az izraeli divattervezők egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az ország határain kívül is. Sokan kifejezetten azért utaznak Izraelbe, hogy személyesen megkeressék őket és beszerezzenek egye-egy statement darabot a gardróbjukba. A paletta széles, a szabadidős ruháktól az esküvői tüll csodákig minden megtalálható. Közös jellemzőjük a magas minőségű anyaghasználat mellett, hogy mindegyik helyben készül, helyi anyagokkal a praktikus design jegyében. 

A tervezők közül a legtöbben a ramat gani Shenkar Egyetem divattervező szakán végeztek, kiegészítve ezt francia és amerikai tanulmányokkal, szakmai gyakorlattal. 

Íme azok a designerek, akikről mindenképp érdemes tudni: 

Photo: Hila Sheyer, Juliett

Juliett 

Tel-Aviv

Gili Azoulay tervezőnő brandje. Gili 2005-ben jött ki a Juliett első kollekciójával, ami egy női active wear kollekció volt, nagy visszhangot keltett az izraeli divatsajtóban. A tervezőnő azóta is a hétköznap is hordható, sportoláshoz is alkalmas ruhák tervezését tartja szem előtt. Tudja, hogy mi az, amire egy nőnek szüksége van ahhoz, hogy kényelmesen divatosnak érezze magát. A Juliett kollekció minden darabja Izraelben-, kézzel készített munka. A Juliett ruhákat, a különleges kiegészítő elemekkel feldobott, letisztult formavilág, a magas minőségű anyaghasználat jellemzi. 

Photo: Comme il faut

Comme il faut

Tel-Aviv

"Ahogy kell", egy nagyon egyedi márka, amit nők hoztak létre nőknek. A tel-avivi Beit Namalban (kikötői boutique komplexum) a tervezők a divat szerelmeseit nem csak ruhákkal, hanem különleges, nők számára készített spa kozmetikumokkal és étteremmel is várják. 

A márkát Sybill Goldfinger és Carole Godin alapította 24 évvel ezelőt, mint kifejezetten női céget. A tervezők mind ruháikkal, mind céges munkájukkal a nők előrejutását és jobb érdekérvényesítést kívánják előremozdítani az izraeli társadalomban. 

A ruhák tervezése mögött megbújó gondolat, amit minden egyes Comme il faut darabon érezhetünk - az, hogy a tervezők számára a ruha nem csak egy egyszerű ruhadarab, hanem egyfajta politikai, etikai állásfoglalás is a világról, illetve a női testről. Hisznek abban, hogy minden darabon látszik, hogy milyen körülmények között készült, milyen volt az az ideális testkép, amire tervezték, vagyis a ruha, amit viselünk, mindig sugározza azokat az értékeket és körülményeket, amik inspirálták a létrejöttét. 

ATA

ATA

Tel-Aviv

"Munkásruhák a modern kor stílusában". 

ATA volt az első izraeli design cég, amelyik helyben készített textilekből varrt ruhákat - kifejezetten telepek, kibucok számára. A Moller család által 1934-ben alapított cég 1984-ben bezárta kapuit, de nemrég teljesen megújulva, fiatal designerekkel új útra indult, megtartva az eredeti "munkásruha" hangulatot. Yael Shenberger, az ATA vezető designere számára nagyon fontos hogy szempont a fenntarthatóság és a helyi erőforrások, alapanyagok használata. Az ATA look pedig a korai kibucok munkásainak kék ruháit idézi, de mind stílusban, mind funkcióját tekintve a mai fiatalok életstílusához igazítva. A szerszámtartó zseb például alkalmas a telefon elrejtésére úgy, hogy az biciklizés közben se essen ki a zsebünkből. 

Photo: Asaf Einy - TRES  FW 19 

TRES

Tel-Aviv

Lezseren elegáns, egyszerű formavezetésű, különlegesen szabott, helyben készült ruhák a tel-avivi nők számára. A Tres márka tervezői a városi nőknek, terveznek, főleg a tel-avivi nőknek. Ruháik minden korosztály számára készülnek. Egyszerre lezserek, sportosan elegánsak és praktikusak. A tervezők célja, hogy ruháik viselője szépnek, magabiztosnak és ami a legfontosabb, tel-avivinak érezze magát bennük. A kollekcióikban megtalálható a városi nő ruhatárának minden kelléke: a little black dress-től a futó ruháig.