Ámosz Oz irodalmi emlékest és Uri Asaf kiállítása a hétvégére

Ámosz Oz irodalmi est az RS9 színházban

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről  Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. 

Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó  író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő

Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00

Helyszín: RS9 Színház - Vallai kert

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Ámosz oz irodalmi nekrológját magyarul Szántó T. Gábor írta meg a Szombat online-ban december 28-án. 

Középkori misztika és rajzok - Uri Asaf kiállítása a 2B Galériában

A február 4 –március 1. között, a 2B Galériában kiállításra kerülő rajzok és festmények és a

korai Kabbala két könyve között látszólag nincs kapcsolat. Mégis, vajon e szokatlannak tűnő párhuzam (művészet és kabbala) valódi jelenség, vagy csak a művész fejéből ered?

A kiállítóteremben, rajzok és festmények kíséretében kerül bemutatásra (magyar nyelven) a Provance-i kabbalisták 12. században írt műve, a „Báhir könyve” és a 13. századi Spanyolországból származó „Zohár könyve”. A szokatlan párhuzam ezen szövegek és vizualitás között, a műfordító évekig tartó munkája közben keletkezett és került papírra, illetve vászonra. A Kabbala, lényegét tekintve a bibliaértelmezés jelmezébe bújtatott világkép, mely fejezetről fejezetre, lapról lapra képeket gerjeszt abban, aki annak a varázsához közelít. A kiállított alkotások olyan vizuális asszociációk, melyek a szövegek hallatán remélhetően a nézők képzelete előtt is megnyílnak.

Uri Asaf (Haifa, 1942. június 26.) vegyész, író és képzőművész)

Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta és Budapesten, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja.

Herend zsidó öröksége

Kultúrtörténeti szempontból jelentős kiállítás nyílik október 29-én este a Magyar Zsidó Múzeumban. Először kerülnek fókuszáltan bemutatásra a Herendi Porcelánmanufaktúra júdaikái. 

A herendi porcelánokról köztudott, hogy elsősorban a századfordulós arisztokrácia és nagypolgárság asztalait díszítették finom étkészleteik, vázáik. Azt viszont kevesen tudják, hogy Fischer Mórnak köszönhetően, a korabeli magyar zsidóság polgárosodásának is az egyik fő színtere volt. A finom étkészletek mellett, már az induláskor készültek a gyárban kézzel festett széder tálak, kiddus serlegek. 

A Manufaktúra 19. századi pénztárkönyvei szerint a kaposvári, székesfehérvári, kismartoni főrabbi, valamint Dr. Samson Raphael Hirsch német rabbi és Dr. Nathan Marcus Adler londoni főrabbi is egy-egy O’Sullivan mintás serleggel gazdagodott az 1860-as években.

Fischer Mór munkásságát fiai közül a Kolozsvárott letelepedett Vilmos folytatta, aki porcelánfestödéjében számos judaika tárgyat festett. Ő alapította a kolozsvári neológ hitközséget, feleségével sokat jótékonykodott.

Farkasházy Fischer Mór örökségét máig őrzi a Manufaktúra, hiszen a judaika kollekció részeként már mezuzákat és trenderliket is készítenek Herenden.

A kiállítás egyik különlegessége, hogy 1942-ben már egyszer volt kísérlet a herendi júdaikák összefoglaló kiállítására, de sajnos az akkori körülmények miatt ez nem valósult meg, így a mostani lesz az első ilyen tematikájú kiállítás. A bemutatott tárgyak három gyűjteményből állnak össze: A Magyar Zsidó Múzeum saját anyagából, a Herendi Porcelánmanufaktúra és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. 

A kiállítás 2019. áprilisáig tekinthető meg. 
A kiállítás fővédnöke, az Izraeli Nagykövetség.