Jeruzsálemi Író Fesztivál 2021

Idén immár 9-ik alkalomra kerül megrendezésre Jeruzsálemi Író Fesztivál május 3-6-ig hibrid formában. Az eseményt élőben közvetítik digitálisan Mishkenot Sha’ananim-ból.

A nemzetközi írók, akik részt vesznek az eseményen, a következők lesznek:

• Salman Rushdie, indiai születésű író. A „Sátáni versek” című novella szerzője, mely a muszlim világot erősen megosztotta.
• Jonathan Safran Foer, amerikai származású író, a „Minden illuminált” szerzője, mely elnyerte a Zsidó Könyv díjat.
• Vanessa Springora, francia író, aki a Beleegyezés című memoárjában meséli el az akkor 14 éves író és Gabriel Matzneff-fal való intim kapcsolatát, mely heves vitát váltott ki Franciaországban az intellektuálisan körökben elismert személyek hozzáállásáról a pedofíliával kapcsolatban.
• Harlan Coben, a „Ne mondd el senkinek” és további thrillerek szerzője.
• Avni Doshi, aki indiai bevándorlók gyermekeként született Amerikában, és jelenleg Dubaiban él. Nemrég adta ki új regényét „Égett cukor” címmel.
• Emmanuel Moses, díjnyertes francia költő aki, David Grossman, S.Y. Agnon és Yehuda Amichai izraeli írók műveit fordította le franciára.
• Domenico Starnone, olasz író és forgatókönyv író.
• Valamint, a norvég regényíró Linn Ulmann.

További izraeli írók: David Grossman, Meir Shalev, Etgar Keret, Eskhol Nevo, Dror Mishani, Yeruza Shalev és Agi Mishnol.

A nyitó esemény egy beszélgetés lesz „Catch 21” címmel, az írás egyedülálló kihívásairól a világjárvány idején. Salman Rushide, David Grossman, a Man Booker Nemzetközi Díj nyertese és a világ egyik legelismertebb írója, valamint Liad Mudrik professzor közreműködésével.

A programok között szerepél még egy beszélgetés Harlan Coben-nel és Dror Mishanival a jó regény megírásának a titkairól, továbbá hogy, létezik-e  feszűltségen alapuló fikciós mű a zsidó irodalomban. Linn Ullmann-nal Goel Pinto televíziós műsorvezető fog beszélgetni a Nyugtalan című regényéről, valamint az ebben felvetett kérdésekről a művészettel, családdal és az öregedéssel kapcsolatban. Dr. Dorit Shilo és Vanessa Springora irodalmi botrányokat vitatnak meg, valamint, hogy az irodalom hogyan segíthet a traumák feldolgozásában.

Az eseményeken számos zenész is közreműködik. Sor kerül majd Safran Foer Asaf Avidannal folytatott beszélgetésére, amely során Foer Avidanról szóló rövid történetét tárgyalják majd meg. Shuli Rand zenész és színész, egy zenés-irodalmi eseményt ad, Ehud Banai pedig egy podcastban zenél majd Maya Kosoverrel.

Az esemény angol nyelven kerül megrendezésre. További információ és regisztráció a következő weboldalon keresztül érhető el:

http://fest.mishkenot.org.il/2021en/home/a/main

Ámosz Oz irodalmi emlékest és Uri Asaf kiállítása a hétvégére

Ámosz Oz irodalmi est az RS9 színházban

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről  Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. 

Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó  író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő

Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00

Helyszín: RS9 Színház - Vallai kert

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Ámosz oz irodalmi nekrológját magyarul Szántó T. Gábor írta meg a Szombat online-ban december 28-án. 

Középkori misztika és rajzok - Uri Asaf kiállítása a 2B Galériában

A február 4 –március 1. között, a 2B Galériában kiállításra kerülő rajzok és festmények és a

korai Kabbala két könyve között látszólag nincs kapcsolat. Mégis, vajon e szokatlannak tűnő párhuzam (művészet és kabbala) valódi jelenség, vagy csak a művész fejéből ered?

A kiállítóteremben, rajzok és festmények kíséretében kerül bemutatásra (magyar nyelven) a Provance-i kabbalisták 12. században írt műve, a „Báhir könyve” és a 13. századi Spanyolországból származó „Zohár könyve”. A szokatlan párhuzam ezen szövegek és vizualitás között, a műfordító évekig tartó munkája közben keletkezett és került papírra, illetve vászonra. A Kabbala, lényegét tekintve a bibliaértelmezés jelmezébe bújtatott világkép, mely fejezetről fejezetre, lapról lapra képeket gerjeszt abban, aki annak a varázsához közelít. A kiállított alkotások olyan vizuális asszociációk, melyek a szövegek hallatán remélhetően a nézők képzelete előtt is megnyílnak.

Uri Asaf (Haifa, 1942. június 26.) vegyész, író és képzőművész)

Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta és Budapesten, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja.

100 éves Izrael magyar hangja, az Új Kelet

Idén ünnepli fennálásának 100. évfordulóját az Új Kelet havilap, Izrael egyetlen magyarnyelvű, nyomtatott sajtóterméke. A lap legendás múltjáról és izgalmas jelenéről mesél a január 16-án, este 7-kor nyíló kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben. 

Grafika: Horváth Nehab Katalin

Az újság első lapszáma 1918. december 19-én jelent meg Kolozsvárott, Marton Ernő főszerkesztésében. A lap erőteljesen cionista beálítottságú volt, kezdetben heti rendszerességgel került kiadásra. 1920-tól, az 1940-es betiltásáig mint napilap jelenik meg az EZSNSZ – Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség –, majd a Zsidó Párt sajtóorgánumaként.

A lapot 1940-ben, Erdély Mgyarországhoz történő visszacsatolása után, az akkor hatályban lévő magyaroszági törvények fényében betiltják. 

Gidó Attila könyvének címlapján az Új Keletet olvassa
 a zilahi Später család egyik tagja.
A kép 1940. március 11-én készült.

1948-ban indul újra Izraelben, ahol Marton Ernő és viszi továbbra is az újság vezetését. Barátaival együtt, a holokauszt elől Palesztinába, majd Izraelbe vándorolt magyar nyelvű zsidóságnak az új élet és új haza utáni vágyát és lelkesedését képviselte az újság hasábjain.

Az Új Kelet, az 1960-as években élte fénykorát. Az akkoriban kritikus hangvételű, baloldai lap, eladott példányszámban felülmúlta a legnépszerűbb izraeli lapokat - a Maarivot és a Yediot Aharonot-ot. Tudósítói a világ jelentős városaiból küldték cikkeiket Tel-Avivba. Az Új Keletnél kezdte újságíró karrierjét többek között Efraim Kishon és Tomi Lapid is. 

Új főszerkesztő - régi újság
Vadász Éva az Új Kelet
Foto: Új Kelet

Az évek során, a magyar ajkú, izraeli zsidóság számának csökkenésével, visszaesett a lap olvasottsága, kritikus hangja elhalt. Az egykor zajos vitákkal teli szerkesztőség kiürült, nyelvezete megkopott és inkább számított egyfajta folklórisztikus dokumentációnak, mintsem informatív sajtónak. A 2000-es évek elejére a lap az eladás és a megszűnés szélére sodródott, mígnem 2015-ben tulajdonosai bejelentették az eladását. Ez azonban nem a lap megszűnését, hanem izgalmakkal teli átalakulást hozta magával. 

2016-ban a hetilapból havilap lett, Steiner Kristóf és Vadász Éva főszerkesztésében. 2016. decemberétől az új vezetés pedig teljesen átvette a lapkiadással és szerkesztéssel kapcsolatos összes jogot és feladatot.

Az újság jelenleg 1000 példányszámban jelenik meg, mind arculatában, mind nyelvében dinamikus tartalmakkal. A lap - múltjával ellentétben - jelenleg semmilyen politikai ideológiát nem követ, a mai Izraelben történő érdekes történeteket, eseményeket közvetíti olvasói felé, legyen szó politikáról, életmódról, tudományról, sportról, művészetről, gasztronómiáról. 

A szerkesztők komoly magyar kulturális hub-ot alakítottak ki a szerkesztőség körül. Grafikusai: Hotváth Nehab Katalin, Lou Kiss és Zsófia Perger. Képszerkesztő: Salamon Sára, a fotókat Kallos Bea, többszörös sajtófotó díjas fotóriporter készíti. A szerzők és a szerkesztők önkéntes munkát végeznek, - a legutóbb megjelent ünnepi lapszámuk, egy 80 oldalas, színes, ünnepi magazin lett. 

Fotó: Salamon Sára, Új Kelet

Ha valaki online szeretné követni a megújult újság tartalmait, a cikkek jelentős részét megtalálja a https://ujkelet.com és a https://izraelinfo.com/ oldalakon. 

Boldog születésnapot Új Kelet! Bis 220!

Szalai Anna könyve Pásztor Béláról

Szalai Anna, a Cfáti Magyar Múzeum egyik kutatója, egy véletlenül elejtett mondat kapcsán került kapcsolatba Pásztor Béla életművével Izraelben. Anna addig kutatott, amig a szinte teljes feledésből vissza nem hozta a 20. század egyik különleges filmes és színházi emberének munkásságát.

Szalai Anna, A szórakoztatás művészete. Pásztor Béla., Pastor Bublishing Ltd, 2018.

Pásztor Béla a harmincas évek budapesti filmes világának egyik kiemelkedő alakja volt. 1949-ben emigrált Izraelbe, majd az újonnan megalakult zsidó államban megteremtette a magyar nyelvű színházat. Ennek falai között vitte színpadra nagy sikerrel Molnár Ferenc Liliom című darabját Jávor Pál rendezésében és vendégszereplésével. Ott volt az izraeli film kezdeteinél is - nagyjából elsőként rendezett kint játékfilmet. Munkáját később, a kettészakított Berlinben folytatta filmesként. Fordulatokban gazdag pályája végül New Yorkba költözött, ahol haláláig alkotott, rendezett, írt.

A három nyelven (angolul, héberül, magyarul) íródott, gyönyörűen illusztrált könyv, hiánypótló munka mind a hazai, mind az izraeli kuturtörténet számára.