Besa - az adott szó kötelez

Izrael Állam Nagykövetsége, az Albán Köztársaság Nagykövetsége és az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszék közös szervezésében és részvételével közös filmvetítésre került sor április 30-án délelőtt az ELTE BTK F épületében. A holokauszt izraeli emléknapja alkalmából a Besa: The Promise című dokumentumfilm került bemutatásra, melyet panelbeszélgetés követett Arian Spasse, albán nagykövet és Fares Saeb, izraeli nagykövet-helyettes részvételével.

.

A film az albán, muszlim lakosság és a korabeli állam erős erkölcsi tartásának állít emléket, személyes történeteken keresztül. Besa, az albán kifejezés az „adott szóra”, amit Albániában mind a mai napig a lehető legkomolyabban vesznek. Besa nem csak ígéret, hanem egyfajta erkölcsi kód is, ami arra kötelez, hogy a rászorulókat megvédjük és vendégül lássuk. Ehhez az erős erkölcsi szabályhoz való ragaszkodás tette lehetővé, hogy a második világháború során, Albániában nem voltak zsidótörvények és még a legnagyobb német nyomás ellenére sem szolgáltatták ki a helyi zsidó lakosságot a náci megszállóknak. Az albán lakosság is vállalta a nácikkal való szembenézést és így, mintegy 3000-3200 zsidót sikerült megmenteni a háború alatt. A film egyik fő szála, két család történetét mutatja be a háborútól, a mai napig, ahol az albán család és az Izraelben élő, Bulgáriából menekült család leszármazottai 66 év után újra találkoznak.

A vetítést követő panelbeszélgetésen szó esett többek között Albánia és Izrael mai viszonyáról is. Arian Spasse nagykövet úr elmondta, hogy az Izraeli-Albán diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele után, a kilencvenes években, az a néhány család is, akik nem mentek el háború után Izraelbe, azok is elhagyták az országot, így a jelenlegi zsidó lakosság nem számottevő. Vannak viszont izraeli befektetők és IT cégek, akik szívesen dolgoznak Albániában. Olyannyira, hogy már közvetlen repülőjárat is van Tirana és Tel-Aviv között. A jó diplomáciai kapcsolatok tényét a két ország között Fares Saeb, izraeli nagykövet-helyettes is megerősítette.

Mimouna - peszach édes lezárása

A mimouna, peszach utolsó napjának estéjén kezdődik és tart az egész azt követő napon. Ez a vidám, vendéglátó ünnep, a marokkói és algír zsidóság hagyományai közül származik és egyre népszerűbbé kezd válni szerte a világon. Izraelben ma már törvény írja elő, hogyha valaki kikéri ezt a napot mimouna ünnepe kapcsán, akkor azt a munkáltatónak ki kell adnia szabadnapnak. Ennek megfelelően évente több százezer ember ünnepli peszach végét mizrachi szokás szerint.

Bár a "minouna" szó etimológiája vitatott, sokak a héber "emuna"- "hit" szóhoz. illetve az "ani ma'amin" kifejezéshez kötik. Maimonidész az "ani ma'aamin" - "én hiszek"arab megfelelőjéből, a "ma'amin ana"-ból származtatja, ami az észak-afrikai judeo-arabban "maimouna"-vá alkult át. Az elnevezés oka, hogy peszach végén, a marokkói zsidók állítólag ezzel a kifejezéssel köszöntötték egymást, annak kifejezéseként, hogy bár idén sem jött el a messiás, azért ők nem adják fel a várakozást. Az ünnep maga a messiási időkbe vetett hit optimizmusát fejezi ki.

Az ilyenkor asztalra kerülő ételek is szimbolikusak. Öt aranykarkötő, egy tésztgyúró tálban, élő hal, egy vízzel teli üvegben, öt szem datolya, friss, tavaszi virágok, arany gyűrű a lisztes tálban, aminek a tetején, a lisztben jól látszik az öt ujj nyoma, ezüst hamsza. Ezek mind a jólét, a termékenység és az édes élet jelképei.

Marokkóban, a zsidók hagyományosan megnyitják a hazuk kapuit a vendégek előtt. Az arab szomszédaik, akiknek peszach előtt odaadták az összes maradék lisztet, ilyenkor édes süteményeket hoztak, amiket együtt ettek meg a vendéglátóikkal. A sütemények közül az egyik legnépszerűbb ilyenkor a moufleta - mézes palacsinta, a pisztácia sütemények, töltött datolya, édes tejes finomságok és menta tea. Egyes helyeken a kapun belépő vendégeket ilyenkor édes tejbe mártott, friss mentával szórták meg, a gazdagság és termékenység érdekében. Szokás volt ilyenkor összeboronálni fiatal párokat és az egyedülállóknak azt kívánni, hogy jövőre már ők is a hüpe alatt álljanak.

A mai, modern Izraelben is sok ilyenkor a kerti sütögetés, mimouna vendégség. A legnagyobb rendezvény, a jeruzsálemi Sacher parkban van, ami több, mint 100 000 embert vonz évente. A miniszterelnök és az elnök is rendszeres vendégei ennek az eseménynek. 

Tánc összefonódások a mediterrán nap alatt - Emanuel Gat: Sunny

Emanuel Gat: Sunny című darabját mutatta be a Trafó április 12-én és 13-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül. A darab mind két este teltházas volt. Nem is csoda, hiszen az élő dj act-re vagy éppen annak hiányában a csendre táncoló nemzetközi tánccsoport idevarázsolta a dél-francia és az izraeli napot Budapestre. A színpadon, a francia naptej reklámok képei, a napért és esőért imádkozó természeti népek - vallási rituálék szent és profán mozdulatai keveredtek Mervin Gaye Sunny című dalának motívumaira.

SUNNY: Photo: Julia Gat

Az előadás egyik érdekessége, hogy Emanuel Gat egyik táncosa, a magyar Juhász Péter, aki a táncolás mellett épp az izreali Idan Sharabival készít közös koreográfiát a Fodor Zoltán Társulat számára. Idan Sharabi május 17-én érkezik Budapestre és kezd meg egy hónapos munkáját az Inversedance társulat táncosaival. Az Izraeli Nagykövetség által támogatott koprodukció premierje a Nemzeti Táncszínházban lesz, június 2-án.

Juhász Péter és Fares Saeb

A Trafóban Fares Saeb nagykövet-helyettes találkozott Emanuel Gattal és Juhász Péterrel a Sunny előadását követően, ahol a két előadás kapcsán beszélgettek az izraeli és a magyar kortárstánc kapcsolódási lehetőségeiről. (Photo credit: Csákvári Zsigmond)

Juhász Péter. Emanuel Gat, Fares Saeb

Debrecenben izraeli jazzel ünneplik a függetlenség napját

Izrael Állam függetlenségének ünnepét szerte a világon megünneplik a helyi zsidó közösségek. 1948. május 14-én, ezen a napon jelentette be Ben Gurion Tel Avivban, a független Izrael Állam létrejöttét és olvasta fel a függetlenségi nyilatkozatot.

Magyarországon is minden évben megünnepli a helyi közösség ezt a jelentős napot. Budapesten már évek óta a Szent István park ad helyszínt a sok kisebb és nagyobb hazai zsidó szervezet közös családi ünnepének. Vidéken, idén Debrecenben lesz függetlenség napi rendezvény az Izraeli Nagykövetség, a debreceni, tiszteletbeli konzul illetve a helyi közösség szervezésében. 

Shalosh Trio

Az eseményre május 15-én kerül sor 19:30-tól, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dísztermében. Az est vendége az izraeli Shalosh Trió. A zenekar épp lemezbemutató turnén járja Európát. A trió zenéjében erős groove-ok, jazz és rock formák kapcsolódnak egymáshoz lírai átvezetésekkel, gyakran orientális zenei motívumokkal fűszerezve. Egymástól időben és stílusban is igencsak különböző zenék - köztük a Nirvana, Brahms vagy a The Bad Plus - előtt hajtanak főt, a bensőséges kamarazenei hangzástól egészen a himnikus emelkedettségig jutva el. A beskatulyázás híveinek bosszúságára egyik műfaj alá sem sorolhatjuk be a SHALOSH-t. Ők maguk egyszerűen így fogalmazzák meg stílusukat: akusztikus progresszív zene.

Aki esetleg lemarad a debreceni koncertről, azok még elcsíphetik őket május 16-án este Budapesten, az Opus Jazz Club koncertjén. 

Emanuel Gat újra Budapesten!

Emanuel Gat a performer és zenész Awir Leonnal együtt álmodta meg a SUNNY-t, ami egyszerre élőzenei koncert és vibráló koreográfiai felfedezőút. Az ötletek kavalkádjában a SUNNY képes felmutatni új légies zenei formákat ezzel párhuzamosan mélységében vizsgálni és megkérdőjelezni a kortárs táncművészet lehetőségeit.

Emanuel Gat – hatodik alkalommal a Trafó színpadán! – nem csupán koreográfusként, hanem teoretikusként is kiválóan megállja a helyét: ahogy írásaiban ki is fejtette: zeneként tekint a táncra. A zene nem kezdőpont, de nem is megoldás a számára, mert - mint írja - a táncot zene nélkül is hallanunk kell. Hang(szer)ként kezeli táncosait is, fogalmazhatunk úgy is, mindegyik külön szólamot képez, hol egymás mellett futnak párhuzamosan, hol szervesen összekapcsolódnak, egyetlen önálló organizmust alkotva.

„Emanuel Gat mesterművet hoz létre mikor megalkotja a SUNNY-t. A színpadon Marvin Gaye azonos című dala adja meg az alaphangzást, Awir Leon épít élő zeneiséget köré. Gat úgy alkalmazkodik az elektronikus zenéhez, hogy közben hű marad saját, eredeti stílusához. Magán a virtuóz táncon túl, a mű az előadók közötti kapcsolatok színpadon való megszületéséből áll. Hosszúra nyúló csendek, bravúros jelmezek, játékosság, metsző pillantások és kitörő kacajok alkotják meg az előadás világát, amiben túlcsordul az ifjúság, az életöröm és a derű.” - Le Figaro

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül most bemutatásra kerülő darab érdekessége, hogy Emanuel Gat egyik táncosa - Juhász Péter, táncos, koreoráfus, aki a következő hetekben kezdi meg a közös munkát Idan Sharabi, izraeli koreográfussal az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat részére. Az izraeli-magyar koprodukció premierje június 2-án lesz, a Nemzeti Táncszínházban, a Zsidó Művészeti Napok záróelőadásaként. 

Az előadás április 12-én és 13-án tekinthető meg a Trafóban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál kiemelt programjaként.