Végre teljes az Eurovízió középdöntőseinek névsora

A hét elején véglegesedett a tel-avivi dalfesztivál fellépőinek névsora és az utolsó delegáció is megérkezett Izraelbe. A középdöntők résztvevői már javában készítik kinti, bemutatkozó videóikat, ismerkednek a helyszínnel, az izraeli hangulattal.

Idén 41 ország képviselői mérkőznek meg a a két napos középdöntőn, köztük Magyarország is. A bemutatkozó filmek koncepcióját az izraeli szervezők alkották meg. A videók érdekessége, hogy az énekesek helyi táncosokkal és koreográfusokkal dolgoznak együtt. A forgatások hátterül pedig Izrael különböző történelmi és vallási helyei szolgálnak.

A résztvevő 41 ország fellépőinek és dalainak listája
Forrás: https://www.facebook.com/EurovisionTelAviv/

Magyarországot idén Pápai Joci képviseli, egy Molnár Ferenc Cramellel közösen írt balladájával, Az én apámmal. Joci jelenleg Tel-Avivban van és jemeni zsidó táncosokkal készül május 14-ei nagy megmérettetésre.

Joci a tel-avivi tengerparton
Photo: Pápai Joci 

Joci, az Izraelinfónak adott interjújában elmondta, hogy a verseny előtt mindenképpen szeretne még elmenni Jeruzsálembe, mert úgy érzi, hogy az erőt ad majd neki a színpadon. Reméljük, hogy így is lesz!

Természetesen hasonló lelkesedéssel szurkolunk az izraeli versenyzőnek, Kobi Mariminek is. Kobi szinte mindenben teljesen az ellentéte a tavalyi győztes, Neta Barzilainak. A 27 éves ramat gani színész, egy sármos úriember modorában előadott, visszafogott balladával nyerte az izraeli elődöntőt. Kobi 14. versenyzőként lép majd színpadra május 14-én.

Az idei dalfesztivál nagy  esélyesének és legmegosztóbb énekesének, a hatalmas Youtube követő táborral rendelkező, francia Bilal Hassanit tartják.

A marokkói arab szülőkkel rendelkező Billal még csak 19 éves, de már beírta magát a queer ikonok nagykönyvébe. Youtube naplójában nem csak zenei fejlődését, de saját identitásának alakulását is figyelemmel követheti, aki jól érti a párizsi kamaszok nyelvét.

A Washington Postnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy bár a párizsi Saint-Denis-ből származik és nyíltan vállalja homoszexualitását, nem kíván sem a külvárosok sem az LMBTQ közösség aktivistájaként fellépni. Provokatív megjelenésével és videóival inkább a beskatulyázás és nemi szerepek meghatározottsága ellen próbál küzdeni.

A dalfesztivál szervezői ezen a Spotify csatornán elérhetővé tették az összes középdöntős dalt. Mert Euróvízióból sosem elég!

Négy izraeli designer márka, amit mindenképpen ismerni kell

Az izraeli divattervezők egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az ország határain kívül is. Sokan kifejezetten azért utaznak Izraelbe, hogy személyesen megkeressék őket és beszerezzenek egye-egy statement darabot a gardróbjukba. A paletta széles, a szabadidős ruháktól az esküvői tüll csodákig minden megtalálható. Közös jellemzőjük a magas minőségű anyaghasználat mellett, hogy mindegyik helyben készül, helyi anyagokkal a praktikus design jegyében. 

A tervezők közül a legtöbben a ramat gani Shenkar Egyetem divattervező szakán végeztek, kiegészítve ezt francia és amerikai tanulmányokkal, szakmai gyakorlattal. 

Íme azok a designerek, akikről mindenképp érdemes tudni: 

Photo: Hila Sheyer, Juliett

Juliett 

Tel-Aviv

Gili Azoulay tervezőnő brandje. Gili 2005-ben jött ki a Juliett első kollekciójával, ami egy női active wear kollekció volt, nagy visszhangot keltett az izraeli divatsajtóban. A tervezőnő azóta is a hétköznap is hordható, sportoláshoz is alkalmas ruhák tervezését tartja szem előtt. Tudja, hogy mi az, amire egy nőnek szüksége van ahhoz, hogy kényelmesen divatosnak érezze magát. A Juliett kollekció minden darabja Izraelben-, kézzel készített munka. A Juliett ruhákat, a különleges kiegészítő elemekkel feldobott, letisztult formavilág, a magas minőségű anyaghasználat jellemzi. 

Photo: Comme il faut

Comme il faut

Tel-Aviv

"Ahogy kell", egy nagyon egyedi márka, amit nők hoztak létre nőknek. A tel-avivi Beit Namalban (kikötői boutique komplexum) a tervezők a divat szerelmeseit nem csak ruhákkal, hanem különleges, nők számára készített spa kozmetikumokkal és étteremmel is várják. 

A márkát Sybill Goldfinger és Carole Godin alapította 24 évvel ezelőt, mint kifejezetten női céget. A tervezők mind ruháikkal, mind céges munkájukkal a nők előrejutását és jobb érdekérvényesítést kívánják előremozdítani az izraeli társadalomban. 

A ruhák tervezése mögött megbújó gondolat, amit minden egyes Comme il faut darabon érezhetünk - az, hogy a tervezők számára a ruha nem csak egy egyszerű ruhadarab, hanem egyfajta politikai, etikai állásfoglalás is a világról, illetve a női testről. Hisznek abban, hogy minden darabon látszik, hogy milyen körülmények között készült, milyen volt az az ideális testkép, amire tervezték, vagyis a ruha, amit viselünk, mindig sugározza azokat az értékeket és körülményeket, amik inspirálták a létrejöttét. 

ATA

ATA

Tel-Aviv

"Munkásruhák a modern kor stílusában". 

ATA volt az első izraeli design cég, amelyik helyben készített textilekből varrt ruhákat - kifejezetten telepek, kibucok számára. A Moller család által 1934-ben alapított cég 1984-ben bezárta kapuit, de nemrég teljesen megújulva, fiatal designerekkel új útra indult, megtartva az eredeti "munkásruha" hangulatot. Yael Shenberger, az ATA vezető designere számára nagyon fontos hogy szempont a fenntarthatóság és a helyi erőforrások, alapanyagok használata. Az ATA look pedig a korai kibucok munkásainak kék ruháit idézi, de mind stílusban, mind funkcióját tekintve a mai fiatalok életstílusához igazítva. A szerszámtartó zseb például alkalmas a telefon elrejtésére úgy, hogy az biciklizés közben se essen ki a zsebünkből. 

Photo: Asaf Einy - TRES  FW 19 

TRES

Tel-Aviv

Lezseren elegáns, egyszerű formavezetésű, különlegesen szabott, helyben készült ruhák a tel-avivi nők számára. A Tres márka tervezői a városi nőknek, terveznek, főleg a tel-avivi nőknek. Ruháik minden korosztály számára készülnek. Egyszerre lezserek, sportosan elegánsak és praktikusak. A tervezők célja, hogy ruháik viselője szépnek, magabiztosnak és ami a legfontosabb, tel-avivinak érezze magát bennük. A kollekcióikban megtalálható a városi nő ruhatárának minden kelléke: a little black dress-től a futó ruháig.

Adam Ben Ezra és Zohar Fresco koncert a Müpában

Február 7-én, egy estén két különleges izraeli művész: az effektpedálos nagybőgővirtuóz és énekes Adam Ben Ezra először koncertezik Magyarországon, az éneklés mellett tradicionális ütőhangszereken játszó Zohar Fresco már járt nálunk a Możdżer-Danielsson-Fresco Trió tagjaként, most pedig saját együttesével érkezik.

Az 1982-ben, Tel-Avivban született Adam Ben Ezra nagyrészt autodidakta módon tanult meg hegedűn, gitáron, zongorán, klarinéton és fuvolán játszani. Igazi szerelme azonban a nagybőgő lett, melyet perkusszív módon is használ, és különféle effektekkel egészít ki. Igazi YouTube-fenomén: Can't Stop Running című első albuma címadó száma több mint hárommilliós nézettséget produkált. Szólóműsorában fő hangszere mellett zongorán is játszik, és saját szerzeményei között Beatles-, David Bowie-, Michael Jackson- vagy Lorde-sláger átiratára is számíthatunk.

Zohar Fresco 1969-ben, erős török gyökerekkel rendelkező izraeli zsidó családban született: felmenői közé tartozott az ottomán világ egyik nagy lantos-zeneszerzője, a 18-19. század fordulóján élt Tamburi Izhak Fresco is. Zohar a fő hangszerének számító keretes dob mellett ritka keleti instrumentumokat, perzsa, indiai és egyiptomi technikákat is kitanult. A svéd nagybőgős Lars Danielssonnal és a lengyel zongorista Leszek Możdżererrel közös sikertriója mellett játszott Philip Glass, a mexikói-amerikai ütős Glen Velez és az indiai tablajátékos Zakir Hussain társaságában is. Saját együttesében zenésztársai keze alatt arab kanun és darbuka is erősíti az autentikus közel-keleti hangzást.

Zohar Fresco a koncert előtt, 18 órától 90 perces dobkurzust tart az Üvegteremben, melyen külön jegy megváltásával lehet részt venni.

Forrás: Müpa

Ámosz Oz irodalmi emlékest és Uri Asaf kiállítása a hétvégére

Ámosz Oz irodalmi est az RS9 színházban

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről  Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. 

Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó  író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő

Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00

Helyszín: RS9 Színház - Vallai kert

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Ámosz oz irodalmi nekrológját magyarul Szántó T. Gábor írta meg a Szombat online-ban december 28-án. 

Középkori misztika és rajzok - Uri Asaf kiállítása a 2B Galériában

A február 4 –március 1. között, a 2B Galériában kiállításra kerülő rajzok és festmények és a

korai Kabbala két könyve között látszólag nincs kapcsolat. Mégis, vajon e szokatlannak tűnő párhuzam (művészet és kabbala) valódi jelenség, vagy csak a művész fejéből ered?

A kiállítóteremben, rajzok és festmények kíséretében kerül bemutatásra (magyar nyelven) a Provance-i kabbalisták 12. században írt műve, a „Báhir könyve” és a 13. századi Spanyolországból származó „Zohár könyve”. A szokatlan párhuzam ezen szövegek és vizualitás között, a műfordító évekig tartó munkája közben keletkezett és került papírra, illetve vászonra. A Kabbala, lényegét tekintve a bibliaértelmezés jelmezébe bújtatott világkép, mely fejezetről fejezetre, lapról lapra képeket gerjeszt abban, aki annak a varázsához közelít. A kiállított alkotások olyan vizuális asszociációk, melyek a szövegek hallatán remélhetően a nézők képzelete előtt is megnyílnak.

Uri Asaf (Haifa, 1942. június 26.) vegyész, író és képzőművész)

Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta és Budapesten, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja.

Tu bi-sváti programok

Vasárnap beköszönt a fák újéve, ami sok minden mellett a fáknak az ökoszisztémában betöltött helyére hívja fel a figyelmet. Sok helyen tartanak ilyenkor tu bis-váti szédert, házi növény csere-berét, illetve ahol az időjárás megengedi, ott fákat is ültetnek. Izraelben ugyanis most érik a narancs, a cirtom, a grapefruit, zöldelnek a mezők.

Design: Asher Kalederon

Budapesten azonban ilyenkor általában még hó fedi a földeket, ezért lehet jó megoldás a régi, megunt fikuszaink és pálmáink cseréje, vagy egy egészséges, családi-baráti vacsora, amin mindenféle fán termő finomságot szolgálunk fel.

Aki kifejezetten közösségi programra vágyik, azoknak pedig szeretettel ajánljuk a következő programokat:

Péntek este a Bálinz Házban tart a Szim Salom közösség szombatfogadással egybekötött közösségi szédert. Ha mindig ki akartad próbálni, hogy milyen egy ilyen, akkor ez egy remek első alkalom lehet.
https://www.facebook.com/events/334662294044103/

Vasárnap délután16:30-18:00 között, az Izraeli Kulturális Intézet ünnepi programját. A program elsősorban gyerekeknek szól, de a szülők sem fognak unatkozni.
Mivel ez főleg kézműves program lesz, a szervezők azt kérik, hogy aki tud, az hozzon magával kartont vagy kartondobozt.

Design: Asher Kalderon

További részletek a Facebookon: https://www.facebook.com/events/353692858790163/
Boldog ünnepet mindenkinek!

100 éves Izrael magyar hangja, az Új Kelet

Idén ünnepli fennálásának 100. évfordulóját az Új Kelet havilap, Izrael egyetlen magyarnyelvű, nyomtatott sajtóterméke. A lap legendás múltjáról és izgalmas jelenéről mesél a január 16-án, este 7-kor nyíló kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben. 

Grafika: Horváth Nehab Katalin

Az újság első lapszáma 1918. december 19-én jelent meg Kolozsvárott, Marton Ernő főszerkesztésében. A lap erőteljesen cionista beálítottságú volt, kezdetben heti rendszerességgel került kiadásra. 1920-tól, az 1940-es betiltásáig mint napilap jelenik meg az EZSNSZ – Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség –, majd a Zsidó Párt sajtóorgánumaként.

A lapot 1940-ben, Erdély Mgyarországhoz történő visszacsatolása után, az akkor hatályban lévő magyaroszági törvények fényében betiltják. 

Gidó Attila könyvének címlapján az Új Keletet olvassa
 a zilahi Später család egyik tagja.
A kép 1940. március 11-én készült.

1948-ban indul újra Izraelben, ahol Marton Ernő és viszi továbbra is az újság vezetését. Barátaival együtt, a holokauszt elől Palesztinába, majd Izraelbe vándorolt magyar nyelvű zsidóságnak az új élet és új haza utáni vágyát és lelkesedését képviselte az újság hasábjain.

Az Új Kelet, az 1960-as években élte fénykorát. Az akkoriban kritikus hangvételű, baloldai lap, eladott példányszámban felülmúlta a legnépszerűbb izraeli lapokat - a Maarivot és a Yediot Aharonot-ot. Tudósítói a világ jelentős városaiból küldték cikkeiket Tel-Avivba. Az Új Keletnél kezdte újságíró karrierjét többek között Efraim Kishon és Tomi Lapid is. 

Új főszerkesztő - régi újság
Vadász Éva az Új Kelet
Foto: Új Kelet

Az évek során, a magyar ajkú, izraeli zsidóság számának csökkenésével, visszaesett a lap olvasottsága, kritikus hangja elhalt. Az egykor zajos vitákkal teli szerkesztőség kiürült, nyelvezete megkopott és inkább számított egyfajta folklórisztikus dokumentációnak, mintsem informatív sajtónak. A 2000-es évek elejére a lap az eladás és a megszűnés szélére sodródott, mígnem 2015-ben tulajdonosai bejelentették az eladását. Ez azonban nem a lap megszűnését, hanem izgalmakkal teli átalakulást hozta magával. 

2016-ban a hetilapból havilap lett, Steiner Kristóf és Vadász Éva főszerkesztésében. 2016. decemberétől az új vezetés pedig teljesen átvette a lapkiadással és szerkesztéssel kapcsolatos összes jogot és feladatot.

Az újság jelenleg 1000 példányszámban jelenik meg, mind arculatában, mind nyelvében dinamikus tartalmakkal. A lap - múltjával ellentétben - jelenleg semmilyen politikai ideológiát nem követ, a mai Izraelben történő érdekes történeteket, eseményeket közvetíti olvasói felé, legyen szó politikáról, életmódról, tudományról, sportról, művészetről, gasztronómiáról. 

A szerkesztők komoly magyar kulturális hub-ot alakítottak ki a szerkesztőség körül. Grafikusai: Hotváth Nehab Katalin, Lou Kiss és Zsófia Perger. Képszerkesztő: Salamon Sára, a fotókat Kallos Bea, többszörös sajtófotó díjas fotóriporter készíti. A szerzők és a szerkesztők önkéntes munkát végeznek, - a legutóbb megjelent ünnepi lapszámuk, egy 80 oldalas, színes, ünnepi magazin lett. 

Fotó: Salamon Sára, Új Kelet

Ha valaki online szeretné követni a megújult újság tartalmait, a cikkek jelentős részét megtalálja a https://ujkelet.com és a https://izraelinfo.com/ oldalakon. 

Boldog születésnapot Új Kelet! Bis 220!

Izrael, a művészetek országa

Ezzel a pezsgő, színes összeállítással kívánunk mindenkinek nagyon boldog és izraeli kulturális élményekben gazdag új évet! 

Video: Israel State of the Arts

(by Culture Buzz Israel)

Music: Kum Kum by Balkan Beat Box: feat A-Wa (2018)